Számtalan emberrel beszélgetek, aki nem vallja magát hitetlennek, hanem egy valláshoz tartozónak. Az illető személy természetesnek veszi, hogy ő egy bizonyos Egyházhoz tartozik, mert pici gyermek korában megkeresztelték.

Arra nem is gondol, hogy akkor még ő nem tudott dönteni, és nem az ő elhatározása alapján történt.
Miután felnőtt, saját magának kell határozni arról, hogy hogyan gondolja az életét leélni? Istennel, vagy nélküle?
Ugyanis, ha Istennel akar élni valaki, akkor úgy, mint a házasságban, együtt kell élniük! Tehát, ha Istennel akarok járni, akkor Gyülekezetbe járok, Úrvacsorát veszek, testvéri közösségben vagyok, adakozok, stb.
Ennek híjával olyan, mint az a férfi, aki szeret egy lányt, de soha nem kíván együtt élni vele! Érdeklődik iránta, figyeli, hogy mikor merre jár a lány, mit csinál, kivel beszélget, stb. de nem akar közelében lenni! Persze ennek számtalan oka lehet.
Tehát, aki nem jár gyülekezetbe, annak nem lehet egészséges kapcsolata az Úrral!
Nem vallásosnak kell lenni, nem csak Egyházhoz kell tartozni, hanem elsősorban: Istenhez kell tartozni!
Ugyanis ki hiszi azt el, ha nem járok gyülekezetbe, hogy Isten gyermeke vagyok? Ki hiszi azt el, hogy Úrvacsora nélkül, testvéri közösség, dicsőítés, és imádkozások nélkül, tudunk a keskeny úton járni?
Nem, nem lehet! Az olyan ember becsapja magát, a lelkét megnyugtatja azzal, mikor kimondja, hogy: „ Én református, katolikus, vagy éppen pünkösdi vagyok, de nincs élő kapcsolata Istennel.
 
Kedves Olvasó! Ha te is hasonló helyzetben vagy, hogy nyugtatgatod magad azzal, hogy hova tartozol, az kevés! Nem hova, hanem a kihez tartozok-on van a hangsúly! Ha pedig szereted az Istent, akkor az Ő napját, illik véle eltölteni. Számoltad már, hogy naponta mennyi időt töltesz az Istennel? Számoltad már, hogy 24 órából, mennyi időt adsz az Úrnak? Nem? Na, akkor épp itt van az ideje, hogy számolj utána!  Nem, nem ő követeli, hisz az Úr szabad akaratot adott mindenkinek e döntésben.
Mert ugyanis, ki hiszi el, hogy az Istené vagy, ha soha nem akarsz találkozni véle, ha nem keresed, ha nem ad számodra igaz megnyugvást, az ő jelenléte!
Ha ilyen helyzetben vagy, változtass rajta, mert „ki hiszi el, hogy Istené vagy?-ha nem vágyol hozzá?