A megbocsátás azt jelenti, mikor valakinek elengedünk valamit, tehát félretesszük a sérelmeinket.
Ha nem tudunk megbocsátani, akkor démonikus erőknek nyitunk ajtót. Ilyen a harag, gyűlölködés, dac, durvaság, pletyka, stb.
Meg kell tanulnunk: Istennek, másoknak, és önmagamnak megbocsátani!
Le kell tennünk az igazságunkat! Isten és a mi megbocsátásunk, elválaszthatatlan egymástól.
Ha megbántanak, nem kell a saját igazságunkat keresni! Ha többet ér az igazságunk a szabadságnál, akkor csak legyen!
Ha többet ér a szabadságunk az igazságunknál, akkor csak tegyük le az igazságot!
Isten akarata, hogy megbocsáss mindenkinek!
Olvastam valahol, hogy a megbocsátás nem kívánság, hanem mindenki részéről kötelező!
Egyik vers utolsó sora így hangzik: „A megbántott Isten is kezet nyújtott neked”
Akkor mi emberek, miért ne gyakorolhatnánk a megbocsátást?