Néhány napja a Pásztorunk szolgált a Körösszakáli missziós gyülekezetben. Elővette a kis harmonikáját, és maga egyedül hozzá kezdte az Urat dicsérni. Voltak ismeretlen énekek, miket nem tudott a gyülekezet, de volt olyan is, amit vele együtt énekeltünk. Különösen egy ének a szívem mélyéig hatott, amit azóta is dúdolgatok. „Ellenünk szóló irat, a Golgotán széjjelszakadt, kitárva Isten szíve már.”
Nem csak azért fogott meg ez a néhány sor, mert az éneknek lágy dallama van, hanem azért, mert ami ott történt, számomra is örök életet hozott.
Bűneink miatt halálra voltunk ítélve, és a sátán jogot formált hozzánk. De Jézus Krisztus a Golgotán magára vette a mi bűneinket, és ezáltal széjjelszakadt a ránk vonatkozó halálos ítélet, és kitárva Isten szíve az Őt keresők számára. Irántunk érzett mélységes szeretetről tett tanúbizonyságot az Úr!
Ha valaki segít a csomagunkat cipelni, vagy ha megemlékeznek rólunk egy névnap, vagy születésnap alkalmával, milyen természetesnek tartjuk, hogy megköszönjük azt. Te, akiért váltságdíj lett letéve, hogy szabad lehess, és örököld a Mennyet, hogy Isten fiának mondhasd magad, érzed -e azt, hogy milyen köszönetet kell mondanod annak, aki az életét adta érted? Érzed -e azt, hogy hálából az életedet kell átadni neki azért, hogy életet nyerhess általa? Ha még nem gondoltad kellő komolysággal át, tedd minél hamarabb, mert az idő rövid!
Mit hozott a te számodra Jézus Krisztus Golgotai halála?