Jónéhány évvel ezelőtt, Fábián Attila Egyházelnök testvérünk egyik szolgálatában említette, hogy vannak békességet és vannak békétlenséget hordozó emberek, és mint tudjuk, hogy a kétféle ember típus között, óriási különbség van. Örömömre szolgáljon, hogy az egyik délelőtt én egy ilyen békességhordozó voltam.
Az történt ugyanis, hogy amikor a veszélyhelyzet halálos áldozatai számának visszaszorítása érdekében, a kormány az idősek számára újra meghatározta az idősávot, ami a bevásárlásra vonatkozik, ez többeknek nagyon nem tetszett.
Meghatározták, hogy hétköznap 9 – 11-ig, hétvégén pedig 8-10 között mehetnek az idősek biztonságban vásárolni, de egyébként bármikor.
Alig jelentette be a miniszter a változást, néhány percen belül ömlöttek a kommentek a közösségi oldalon, ahol már nem csak a kormány döntését szidták a fiatalok, hanem még az időseket is. Persze hozzáfűzve a válogatott megjegyzéseket.
Mivel én is az időskorúakhoz tartozom, úgy gondoltam, hogy enyhítek egy kicsit a felhevülő vitán, és azt írtam. „Igazatok van, valóban az időseknek teljesen mindegy lenne, hogy mikor mennek a boltba, hisz némelyik nem is főz. A fiataloknak pedig család van, be kell vásárolni, és utána főzni. Talán azért változtatnak majd ezen a döntésen” És képzeljétek, a futó tűzként terjedő hevesség elcsitult, mindenki csendbe maradt. Vártam egy ideig, de senki nem írt semmit tovább.
Ekkor eszembe jutott az elhunyt Elnök testvérünk tanítása, és arra gondoltam, milyen jó a békességhordozó szerepét betölteni. Mennyi és mennyi konfliktus helyzetet tudna legyőzni ez a fegyver, ami az ellenség nyilait képes hatástalanítani.
Milyen jó lenne, ha mindig és minden helyzetben tudnánk használni ezt a csodafegyvert, ami békesség útjára vezeti az embert!
A Biblia is azt mondja: „Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten Fiainak neveztetnek.”
 

Dózsa Lajosné