Néhány napja nekem is ünnep volt a márc.15.-e, ugyanis nagyobbik fiamék szeretetből megajándékoztak egy Noszvaji kirándulással. Rendkívül megörültem a jó hírnek, és rövid időn belül össze is csomagoltam, hogy újra láthassam azt a helyet, ami számomra megnyugvást, felüdülést jelent. Ilyenkor próbálom magam teleszedni oxigénnel, ami az Alföldön már alig-alig található, legalábbis olyan mennyiségben, amennyire szükség lenne.
Sokat sétáltunk az erdőben, csodáltuk a magas fákat, és mikor megéheztünk, még az odakészített kis ennivalónk is fenséges volt. Noszvajról mindig fájó szívvel jövök el, és alig várom, hogy újra visszamehessek. Így történt ez most is.
Amint elhagytuk Noszvajt, fiam elfelejtette bekapcsolni a távolsági fényszórót, és Bogácshoz közel érve, láttuk, hogy a rendőrök ellenőrzést tartanak. Miután észrevette a szabálytalanságot, rögtön bekapcsolta a fényszórót, de akkorra már beértünk Bogácsra, ahol meg is állítottak bennünket. A két rendőr egyike elkérte az igazolványokat, és beülve a kocsijukba adatokat egyeztetett, a másik viszont azon gondolkodott, hogy meg büntessen -e bennünket. Egyetlen biztos fegyverem volt, hogy hozzákezdtem imádkozni. Megköszöntem az Úrnak a csodálatos kirándulást, és kértem, hogy védje ki ezt a büntetést. A mai üzemanyagárak mellett, gyermekeim önzetlenül felvállalták a költséget, ne kapjanak jótettükért büntetést. Amint kimondtam az Áment, rögtön megállt mögöttünk egy kocsi, akinek vezetője a rendőr ismerőse volt és ráadásul ugyanezt a hibát követte el, mint mi. Nagy hangoskodással elmondta, hogy leszakadt a kipufogó csöve az autónak, és azzal voltak elfoglalva ezért nézte el a távolsági felkapcsolását. Még beszéltek néhány percig, és a rendőr elengedte őket, és velük együtt minket is. Valószínű a rendőr ugyanazért a hibáért az egyiket megbünteti a másikat nem, ez már nagyon kirívó lett volna.
Elindultunk, és nagy csend volt az autóban. Mindannyian tudtuk, hogy ezt a helyzetet az Úr alakította így. Jönni kellett egy másik kocsinak, ami ugyanezt a szabálytalanságot követte el, de mivel ismerőse volt a rendőrnek nem büntette meg őket, és így bennünket sem.
Van -e forgatókönyvíró, aki néhány perc alatt, így össze tudta volna állítani a történetet, ami egyben választ adott az én imámra is. Képes lett volna -e ember minderre? Ugye nem?!
Azt mondja az Ige: „Kérjetek, és adatik néktek, zörgessetek és találtok…”
Próbáljátok meg az Élő Istent ti is, biztosan nem csalatkoztok benne, ha hittel teszitek. Ha tudjátok, hogy olyan létező személynek tettétek le a kezébe, aki tud cselekedni az ügyetekben.
A másik Ige szintén alátámasztja az Isten önzetlen segítségét: „ Hívjatok engem segítségül a nyomorúság idején, és én megsegítelek, és te dicsőítesz engem”(Zsolt.50:15)