Élő virág
Mi is jut eszünkbe, ha látunk egy koszorút? Azt jelenti, hogy valaki meghalt, a koszorú egy élettelen ember sírjára kerül. Nagyrészt műanyag, és száraz virágból készül. Tehát nem az életet jelképezi.
Mi is jut eszünkbe a száraz virágról? NINCS BENNE ÉLET…
Virágokat különböző helyekre, alkalmakra visznek emberek, és általában megválogatják, hogy milyen legyen is az. Nézzünk egy néhány példát erre:
- Pl. a napokban a halottak napjáról emlékeztünk meg. Emberek ezrei mentek a temetőbe, kezükben virágokkal. És ha megfigyeltétek, azért legtöbbjük, krizántint vásárolt, kisebb vagy nagyobb virágfejjel, bokorral, vagy más-más színben, de a közös a legtöbbjükben az volt, hogy élővirág legyen, még ha az őszi fagy meg is csípi a szép nagy fehér, vagy lila szirmokat. Kevés valaki gondolt arra, hogy műanyag koszorút visz ki a temetőbe, mert az időálló. Most nem az számit, hogy a kivitt virág meddig él, hanem az, hogy szeretetből a megemlékezés megtörténik. Egy nagyon fontos dolog: Ha egy síron élővirágot látsz, akár tövestől, akár vágott virágként, annak az a jele, hogy az ismerősök gondozzák a sírt. Szerették a halottukat, és bárhogyan telnek az évek, nem sajnálják rá az időt, ha meg kell öntözni, kapálni a virág földjét, vagy éppen csak egy friss csokorral kilátogatnak a temetőbe.
- A menyasszonyi csokor mindig élő virágból készül, bármilyen legyen is a neve, vagy a színe! Mert az egy életet, egy új életet szimbolizál. A menyasszony elengedhetetlen dísze!
- Általában, ha valamelyik női ismerősünket névnapra, vagy születésnapra megköszöntjük, mindig élő virággal tesszük.
- Ballagáson, vagy szalagtűzőn sem láttam műanyag virágból készült csokrokat átadni a diákoknak.
- Van olyan férj, aki szeretete jeléül felesége születésnapjára sok-sok szál rózsából készült csokrot ad át.
- Emlékszek kicsi iskolás gyerekként, már kora tavasszal kerestük az első ibolyát, hóvirágot, amivel édesanyánkhoz szaladtunk oda.
És sorolhatnám a példákat a végtelenségig.
Mint ahogy megállapítottuk, a száraz virágban „Nincs Élet” ezért minden olyan helyre, ahova életet szeretnék vinni, ajándékozni, oda élő virágot viszünk..
És így szándékosan hagytam utoljára a Gyülekezeti házakat, templomokat, ahova illő virágot elhelyezni.
Ha megfigyelitek, a katolikus templomban, bármilyen cifra kirakodás is van, de a friss élő virág a vázában ékeskedik.
Vagy jártam református templomban, ahol éppen Úrvacsora, talán keresztelő volt, vagy csak egy vasárnapi Istentisztelet, mindenütt ott pompázott az élő virág a vázában.
A Gyülekezeti házakban talán megfontolásból, vagy éppen nem abból, de elvétve előfordul a műanyag virág. Legyen az bármilyen szép, és bárhogyan is terelje a figyelmet a szépségével, akkor sem „ÉLŐ Virág”
Azok a gyülekezetek, ahol „élet van”ott nem tűrik el a halott, száraz virágokat. Ott nem gond alkalmanként, hogy hol az egyik testvérnő, hol a másik néhány szál élő virággal feldíszíti a vázát.
Ha belépsz egy ilyen élő gyülekezetbe, először az illat csapja meg az orrod, a finom illat, ami kívánatossá teszi a még beljebb kerülést. Aztán megpillantva a vázákban a pompázó élő virágokat, ami már az első percekben súgja, hogy: jó helyen jársz!
Majd körbetekintve látod, hogy nem csak az illat, a pompázó virág, hanem a mosolygós arcok is elárulják, hogy: Jó, valóban jó helyen jársz!
Tegyük hát Isten házát kívánatossá! Azt mondja Jézus: „Én vagyok az ÚT az IGAZSÁG, és az ÉLET”
Legyen élet bennünk! És gondoskodjunk róla, hogy Isten házát is igyekezzünk élettelivé tenni, de úgy, hogy azt érezni és látni is lehessen!