„Érték az ember” - olvashattuk nem is olyan régen, de már nem az! Mi változott meg az óta, kérdezhetném, de nem teszem, mert naponta megtapasztalom a választ. Valóban, ma már nem érték az ember!
- Talán ezt a megállapítást nem is a politikához kötném, hanem ahhoz, hogy az emberre, mint egy gépre tekintenek. Nem nézik, hogy beteg -e, vagy bírja -e, hanem menni kell, ha éhen nem akar halni.
Mint egy gép, amibe üzemanyagot töltenek, és egész nap működik, úgy gondolják, hogy az embernek is bírnia kell.
-Lassan az ember fogyóeszköznek számít, ami ha elromlik, vesznek helyette másikat. Ha meghal az ember már a temetésére se mennek el, mert nincs idő, mert nem divat már. Teljes érzéketlenség már ez.
-Régen volt háború, kinek rossz ez? Persze hogy a fegyvergyárosoknak. És mit tesznek ilyenkor? Belebonyolódnak egy olyan harci helyzetbe, amibe belerángatják az országokat, értékesíteni tudják a harci eszközöket és sok ártatlan katona leli halálát! Miért kell ez?
-Akkor kinek érték az ember? Ki az, aki tudja, hogy az ember, érzelmekkel rendelkezik, vágyik a szeretetre, odafigyelésre, ajándékra, pihenésre, egy mosolyra, egy jó szóra, egy jókívánságra, a jóindulatra, egy simogatásra, nevetésre, sétára. Vágyik a családja jólétére, boldogságára, anyagi javakra, gyógyulásra, felüdülésre, kikapcsolódásra. Vágyik dolgozni ahol embernek érezheti magát! Nem olyan munkára, ahol „Leonszió” áll mögötte, hogy jobb legyen a teljesítés.
Mit gondoltok, Isten ezért teremtette az embert? Saját képmására formázta, az Ő lelkét lehelte belé, mindent megtett, hogy az ember ott legyen a közelségében. Egyetlen Fiát adta oda az ember bűneinek megváltása végett! Mert Isten szereti az embert!
Akkor miért nem értékes az ember, talán pontosan azért, mert Isten szeme fényei vagyunk? Mert úgy vigyáz ránk, mint legféltettebb kincsére. Értelemmel ruházott fel bennünket, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól. Akkor miért nem tesszük, hogy meglássuk, kik is vagyunk?
Testvérek! Amikor megtapasztaljuk ezt az elgépiesedett világot, ami nem nézi, hogy neked mi lenne a jó, ami értéktelenné tesz saját magad előtt, mi keresztyének, legyünk olyan emberek, aminek Isten akar bennünket látni. Érzelmeink működjenek egymás iránt, és ne engedjük, hogy a sátán egy élettelen gépnek állítson be minket világ előtt.