Hogy ki milyen előnyökkel indul, számít-e az elragadtatásnál?
Valahol a világban volt két fiatalember, akik egy főiskolán tanultak. Az egyik születésétől fogva teljesen világtalan volt. Sokat beszélgettek, együtt imádkoztak, és az egészséges segített a másiknak mosni, cipőjét befűzni, ha mentek valahova átnézte öltözetét, hogy rendbe van-e? Sajnálta a társát, hogy világtalan. Teltek a napok, és a fiatalember belefáradt a másik segítgetésébe, és néha elhazudta, hogy ott van, vagy éppen alvást szimulált, de volt olyan is, mikor az ágy alá esett zoknit próbálta a vak fiú kikotorni, a másik pedig, azon mulatott magában, hogy pont ellenkezőleg keresi, mint ahol van. Ilyen esetek megtörténtek, de ez is kezdett unalmas lenni. A világtalan fiatalember teljesen odaszánta magát Istennek, és prófétai elhívást kapott az Úrtól. A gyülekezetek örömmel hívták maguk közé szolgálni. Nagy áldás volt, amerre járt, az emberek beteljesedtek Szentlélekkel, nyelveken szóltak, gyógyulások történtek. Vaksága ellenére, ő is boldog volt, mert szolgálata teljessé tette az életét. Többször álmodozott róla, hogy majd az ő kedvese, hogyan fogja őt szeretni? A szobatársa csak hallgatta, és nem szólt semmit.
Aztán eljött az a nap, mikor levizsgáztak, elváltak egymástól, és mindkettőjüket várta a világ, kit hogyan tud eltiporni.
Az egészséges fiatalembert inkább a társkeresés érdekelte, mint hogy Istennek szentelje az életét. Nem sok keresés után, megtalálta azt a lányt, akit párjának vélt. Elkezdték az életet, de sehol nem tudtak boldogan élni. Isten gyermekkel sem pecsételte meg házasságukat, talán ez a jel arra, hogy nem az Isten akarata volt. Mindkettőjük világi munkahelyen dolgoznak, és a sátán gondoskodik róla, hogy még gyülekezetbe is olykor-olykor tudnak eljárni.
„Az aratni való sok, a munkás kevés.”- Igét lecserélték a pénzimádatra. Mi lesz ennek a vége?
A világtalan fiatalember tiszta szívből szolgált az Úrnak, és nem merte gondolni sem, hogy álmodozása valóra válik. Azonban Isten adott neki egy lányt, „aki kezébe adja az elgurult zoknit” hűséges párjaként él mellette. Isten megpecsételte a házasságukat gyermekkel is. Mindketten Istent szolgálják.
Milyen előnyökkel, és hátrányokkal indult a két fiú? Az egyik világtalan volt, de az életét odaszánta Istennek. Isten válaszaként, megáldotta őt hűséges társsal, gyermekkel.
A másik fiatalember nagyobb előnnyel indult, mert ő látott a fizikális szemeivel, de nem ismerte azt az Igét hogy: „Keressétek először Isten országát!” Ő szellemi vakságban szenved.
Mit gondoltok, ha Jézus váratlanul visszajön, kit visz el magával? Azt, aki szolgálja Őt, vagy azt, aki anyagi földi javak szerzése miatt félretolja az Isten szolgálatát? Ugye nem lehet ez kérdés senki előtt?
Szerintetek melyik a rosszabb, a fizikai, vagy a szellemi vakság??? Gondolkozz el rajta! „Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt. Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, ő magát pedig elveszti vagy magában kárt vall?” (Lukács 9:24-25)