Az élet bármilyen területére gondolunk, azt kell megállapítanunk, hogy ahhoz, hogy előrehaladás és fejlődés történjen, az adott területben szereplő emberek rendíthetetlenül egyetlen közös cél felé kell, hogy tartsanak. Azonban ez a feltétel egy világi szervezetnél is gyakran teljesül, ha a vezető elég erőteljes, és bizonyos eszközökkel hatást tud gyakorolni a beosztottakra. Vajon ez a meghatározás kimerítené az „egység” fogalmát?- Nos, annak az egységnek a jelentését, melyet Jézus az ő gyermekei között szeretne találni, biztosan nem.
A fent említett, jól működő világi szervezet, melyben a beosztottak egy erős vezető által előre meghatározott közös cél felé tartanak munkájukkal, egy-egy bizonyos érdek miatt működik. Van, aki munkáját szeretné megtartani az elvárásnak megfelelő viselkedésével, van, aki fizetésemelést, vagy előreléptetést kíván magáénak tudni. Egyik sem jelent feltétlenül tényleges egyetértést a vezető által meghatározott iránnyal, csupán van egy érdek, melynek eléréséért napi 8, vagy több órában akár egy kényelmetlen igába is hajlandóak vagyunk belehajtani fejünket.
Isten nem az érdekeidre akar építeni, sőt, nem is egyetlen ember helyesnek tűnő gondolataira. Isten olyan egység-stratégiát dolgozott ki az emberek számára, mely anélkül működik, hogy az bárkinek is kényelmetlen igavonásnak tűnne.
Hogyan lehetséges ez? Hiszen annyira különbözőek vagyunk… egyetlen problémára számtalan különböző megoldás érkezik válaszul. Ha még nem is tekintünk felekezeti különbségekre, de egy közösségen belül is jelentős eltérés mutatkozik a gondolkozásunkban, mely számtalan személyiségünket formáló hatásokból ered, mint családi háttér, tanulmányok, tapasztalatok stb. Az ellenség a különbözőségeinket egymás ellen szeretné felhasználni, ezek által versengést és vitákat szítani.
A Teremtőnk pedig egész egyszerűen gyönyörködik abban, hogy a teremtményei egyediek, és ezáltal igen értékesek.
Ha az I.Kor. 12 részét elolvasod, láthatod, hogy Isten azt mondja, hogy a legcsodálatosabb munka születik meg abból, amikor az Ő különböző adottságokkal bíró teremtményei összehangolódnak, és szolgálnak örömben. Ez az összehangolódás azonban nem működne emberi irányításra, nem lenne hosszú távú, nem lenne elhordozható, és semmiképp sem lenne örömteljes, csak egy újabb intézményes rendszer az életünkben, melyből előbb-utóbb kiszállni igyekszünk.
Így hát az összehangolás egy olyan személyre lett bízva, Aki azért jött, hogy Pártfogónk, Segítőnk, Vezetőnk legyen, és hogy elvezessen minden igazságra, így találhatjuk meg az Atya akaratát. Ő a Szent Lélek. Általa lesz sok különböző emberi ötlet helyett egyetlen Isteni megoldás. Általa látom meg a testvéremben a konkurencia helyett az értékes munkatársat. Általa mondok le emberi célokról az Isteni cél beteljesüléséért. Általa nem csak beletörődök a testvéreimmel közös úti cél meghatározásába, hanem elégedettséggel egyetértek, mert nem a testvérem, és nem is az én ötletem kell, hogy teret nyerjen, hanem Azé, aki az igazságra elvezet.
Ha Ő vezet téged, és Ő vezet engem, akkor bizonyosan egy az irány. A közös látás pedig nem egy állandó alkalmazkodást takar, nem fáraszt, és nem lehangoló, hanem gyönyörűséges és áldással teli, ahogyan a Zsoltárok 133. része is leírja.
Nos, ez az igazi, Isten szerint való egység. Nem szabad elfelejtenünk, csak a Szent Lélek által érhetjük el, Nélküle csak ideiglenes utánzatot élhetünk át.