A Bibliában két helyen olvashatunk arról, hogy Isten beleszólt a sötétségbe.
Az I Mózes 1:3 „És monda Isten: Legyen világosság! És lőn világosság.” (A Teremtés)
 
János 3:19-ben olvashatjuk: „Ez pedig kárhoztatás, hogy a világosság a világra jött, és az emberek szerették inkább a sötétséget, mint a világosságot, mert az ő cselekedeteik gonoszak valának” (A zsidók nagy része nem hitte, hogy Jézus Krisztus Isten Fia.)
 
Színvalóság, ha Isten útján akarunk járni, akkor el kell utasítanunk a világ csábításait, és a világosságban kell előre haladnunk. Mint nemrégiben írtam is arról, hogy a megtérés egy döntéshozatal, ami egyénenként más és más ideig tarthat. Személyes véleményem az, hogy a legjobb döntést nem kell sokáig halogatni.
Az Ige ezt írja (Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költségeket, ha van -é mivel elvégezze? Nehogy minekutána fundamentumot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt, aki látja” Lk. 14:28-29
Ha pl. téged hitetlenként meghívnak egy evangelizációs alkalomra, ahol jól érezted magad, és szeretnél azontúl is járni a gyülekezetbe, akkor átgondolod, hogy döntésedet nem fogja -e akadályozni a családod, barátaid, időben megfelelnek az Istentiszteleti kezdések, és nem utolsósorban magadban el kell döntened, hogy életedet valóban a Teremtőd kezébe akarod letenni? Felvállalod e mindenkivel szemben, hogy hívő leszel? Ha számot vetettél magaddal csak utána dönts, mert ez egy életre szól!
Mert azt írja a következő Ige: „ Ha valaki az eke szarvára teszi kezét és hátra tekint, nem méltó Isten országára” Mikor igent mondtál az Úrnak, Ő komolyan vette azt, és azon túl számítani fog rád.
Az én úgy gondolom, éppen ezért nem téregetni kell, hanem meg kell térni! Majd hűségünket megmutatva egy idő után pedig be kell merítkezni, ami által döntésünket megpecsételjük.
 
Ahhoz azonban, hogy folyamatosan Isten útján tudjunk maradni, ahhoz újjá kell születnünk, mert a vele való járás csak így lehetséges!
Ha valami bűn ott van az életedben, lehet az bármi, lopás, hazugság, a rég múltadból való titkok, vagy a világgal való szimpátia, már akkor a sötétséget választottad, és a bűn rabszolgája vagy.
Néha fel szoktam tenni a gyenge hitű keresztyéneknek ezt a kérdést: Hol töltenéd szívesen el a vasárnap délutánodat, egy gyülekezeti közösségben, vagy jobb lenne elmenni egy jó mulatságba, ahol kedvedre ehetsz, ihatsz, még táncolhatsz is. Persze ilyenkor csodálkoznak a kérdésemen, mert a válasz szerintük egyértelműnek tűnik, viszont mégsem az!
Mert az Ige így szól: „Ha azt mondjuk, közösségünk van vele, és sötétségben járunk, hazudunk, és nem az igazságot cselekesszük”.
Ha pedig világosságban járunk, mint ő maga a világosságban van, közösségünk van egymással, és a Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.  I.János 1:6-7
A fenti Ige híven tükrözi, hogy mikor valaki hívőnek vallja magát, de mégis a sötétségben jár, vagyis úgy él, mint egy hitetlen, akkor hazudik, mert nem az igazságot cselekszi.
Ha viszont megváltozik a szemlélete, és hátat fordít a világnak, akkor újra Jézus útján jár, és közössége van azokkal az emberekkel, akikkel a szellemisége megegyező.
Képzeljük el, milyen kényelmetlen lehet egy olyan szituáció, mikor egy vasárnap a hitetlen férj, kedvenc együttesének a koncertjére invitálja a hívő feleségét. A család békessége miatt valószínű igent mond a feleség, pedig tudja, nincs ott a helye.
 
A világosságban való járás a keresztyén ember Istennel való járását jelenti. Ez egy rendkívül jó hitbéli állapot, hisz élő kapcsolata van az Úrral. Élő kapcsolat, mely szerint a nap minden pillanatában kész Istennel kommunikálni. Egy gondolatban, mosolyban, kijelentésben, imában, böjtben, stb
A hívő ember szívében már bele van vésve „JÉZUS AZ ÉN SZEMÉLYES MEGVÁLTÓM!
 
Kedves Testvérem! Te, aki megtértél, de még nem születtél újjá, és ez által, nem tudsz élő kapcsolatban lenni az Úrral, ne elégedj meg ezzel az állapotoddal! Mert ez ahhoz hasonlítható, hogy ha meghív egy kedves testvéred és te elmész a kapujáig, de nem mész be rajta. VÉGÜL CSAK NEM FOGTOK TALÁLKOZNI!
A HÍVŐ EMBERNEK MÁR ITT A FÖLDÖN FEL KELL KÉSZŰLNI AZ ÚRRAL VALÓ TALÁLKOZÁSRA!