„ Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek”. Nem mondalak többé titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő Ura, titeket pedig barátomnak mondalak, mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam tudtul adtam néktek.”János 15:14-15
Valahol azt olvastam: „Igaz barátot soha nem veszítünk el, mert akiben csalódunk, azok által felismerjük, hogy kik az igazi barátaink.” Sokáig gondolkodtam ezen a megfogalmazáson, és végül rájöttem, hogy mennyire bölcs ez a meghatározás. Valóban, ha barátunknak gondolunk valakit, abban megbízunk, a legmélyebb titkainkat is megosztjuk vele, hisz tudjuk, hogy nem mondja el senkinek, mert nem akarná veszélyeztetni a barátságunkat. Ő ugyanúgy megosztja velem a bensőséges dolgait, mert tudja, hogy az ő titka számomra is fontosak. Kialakul közöttünk egy bensőséges kapcsolat, egy bizalmas viszony.Ha viszont ez a bizalmas viszony, csak egyszer is megsérül, szinte megbocsáthatatlanul vége ennek a kapcsolatnak, de legalábbis már soha nem lesz olyan, mint annak előtte.
Ekkor ki lehet szűrni, hogy érdemes volt e - abban az emberben megbízni, beavatni őt a mélységes titkainkban? A mondás azért fedi le, hogy „igaz barátot nem veszítünk”mert nem igaz barát volt, akibe csalódunk.Ezért mondja az Ige: „Az öledben ülő előtt is zárd be a szádnak ajtaját”Mikeás 7:5 Mint látjuk, hogy az emberi kapcsolatok legtöbbje nem tartós.
A fenti Igében azonban egy egészen más kapcsoltról beszél Jézus! Nem emberi kapcsolatról, hanem „Ti az én barátaim vagytok! – mondja az Úr. Tehát ember és Isten kapcsolatáról beszél. Milyen megtiszteltetésnek vehetjük, hogy a Megváltó Istenünk barátjának tekint minket, aminek csak egy feltétele van: „ Ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek”- mondja az Ige.
Persze mi sem lehet könnyebb, egy hívő embernek, aki szereti az Urat, és követni akarja, hogy teljesítse a kérését! Mindez oly könnyűnek tűnik, de a gyakorlatban sajnos másként történik. A világ zaja, a rengeteg kísértés ott van naponta az orrunk előtt, a sátán kész meggyőzni, hogy nem is nagy bűn, amit elkövetünk. Mivel Jézus azt mondta, nem a törvény eltörlésére jöttem, hanem annak betöltésére, igy tudnunk kell, hogy a Mózesi törvények is számon kérhetőek tőlünk.
A törvények, és Jézus parancsolatai olyanok, mint az útjelző táblák a gépkocsivezetők számára. Egyesek tiltják, mások a veszélyre figyelmeztetik, de az minden táblának a célja, hogy megóvja a testi épségüket, védje az anyagi kártól őket.
Jézus nagyon sokat járt-kelt az emberek között, és hogy jobban megértsék a történetekben lévő üzeneteket, példabeszédekben mondta el. Azt akarta, hogy mind azt, amit Ő az Atyától hallott, azt átadja nékik. Bízott az emberekben, hogy megértik, miért is van szükség azokra az útjelző táblákra, amiket egy –egy történet takar.
Jézus földre jöttének is a jó szándék volt a célja! Ott hagyta a Mennyet, és felvette a Golgotai keresztet, mely által átvette magára az emberiség bűneit.” Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek” Sokszor elgondolom, hogy milyen is lesz majd a Mennyben! Amikor ott lehetünk Jézussal, teljes szeretettel, ott nem lesz majd könnyhullatás, fájdalom, ott nem csapnak be az emberek, ott csak annyi lesz a dolgunk, hogy örömben, boldogságban dicsőítsük az Urat! Halleluja!
Jézus nem titkolt el semmit előlünk, mindent megosztott velünk,” Mert nincs semmi rejtett dolog, ami meg ne jelentetnék és semmi sem volt eltitkolva, hanem, hogy nyilvánosságra jusson”Márk 4:22
Egyedül az Ő visszajövetelének idejéről nem tudunk.
Jézus egy másik helyen azt mondja: „Jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy a házába törjön” Máté 24:43 Mert valószínű, hogy ha tudnánk az Úr visszajövetelének órájáról, minden ember nagyon jó lenne, és várná az elragadtatás pillanatát. Viszont, aki mind végig állhatatos marad, az üdvözül!
Jézusnak nem az volt a célja, hogy arra az órára tegye szentté az embereket, mikor visszajön, hanem, hogy törvénytisztelők, Istenfélők, alázatosak, szelídek, és irgalmasok legyenek már itt a földön. Azért, hogy meg is értse a hallgatóság, számtalanszor példázatokban beszélt. Sőt nyomatékkal kihangsúlyozta:„Mert akinek van füle, hallja mit mond a Lélek..”
Amit a ( János 15: 14-15) Igében olvasunk, Jézus egy bensőséges kapcsolatra vágyik az övéivel! Egy olyan élő kapcsolatra, ami a nap minden percében él. Nem csak akkor, mikor szükség van rá, hanem akkor is, ha csak meg akarunk pihenni az Ő lábainál! Ha csak azt szeretnénk, hogy ránk mosolyogjon, csak hogy a vállunkat megérintse! A nap minden percében vágyni az Ő közelségét, várni az Ő jöttét!
Milyen boldog lenne az Úr, ha azt érezné, hogy nem csak Ő vágyik egy ilyen bensőséges kapcsolatra, hanem mi is.
Mi az akadálya ennek Testvérek? Legyünk Jézusnak olyan igaz barátai, akik soha nem adnak okot a csalódásra, hisz nagy árat fizetett értünk. Ámen!