Ma van Virágvasárnap, ami a keresztyénség egyik fontos ünnepe. Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk.
A Lukács Evangéliumának 19: 29-40 verseiben ezt olvassuk. 

"És történt, mikor közeledett Béthfágéhoz a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik, elküldött kettőt, az ő tanítványai közül.
Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba, melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, (szamarat)  melyen soha egy ember sem űlt, eloldván azt, hozzátok ide.
És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? Ezt mondjátok annak.  Mert az Úrnak szüksége van rá.
És elmenvén a küldöttek, úgy találák, amint nékik mondotta.
És mikor a vemhet eloldották mondták nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?
Ők pedig mondták: Az Úrnak szüksége van reá.
Elvitték azt Jézushoz, és az ő felső ruháikat a vemhére vetvén, Jézus reá helyezteték.
És mikor Ő ment, az ő felső ruháikat az útra teríték.  

Mikor pedig immár közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága, örvendezve kezdte dicsérni az Istent fennszóval, mindazokért a csodákért, amelyeket láttak.

    Mondván: Áldott a király, aki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsősség a magasságban!

    És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondták néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!

    És Ő felevén monda nékik: Mondom néktek, hogy ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani”

     

    Virágvasárnap, nagy fennszóval dicsérték az Istent, pálmafaágakat lengettek feje fölött, felső ruháikat terítették le, és ezzel is hódolataikat fejezték ki. Majd néhány nap múlva, Nagypénteken, ugyan ez a tömeg tolongott Jézus körül, de ekkor már feszítsdmeget kiáltoztak az ártatlan Bárány fölött! A gyilkos Barabás helyett Őt feszítették keresztre, a nép akarata szerint.
    Most, akik olvassátok ezt a néhány sort, tudjátok meg, hogy azon a napon, Nagypénteken mindannyian ott voltunk, és mindannyian „feszítsd meg!” -et kiáltoztunk, a bűneink által!
    Gondolj bele, mert még most van lehetőségünk helyrehozni, amit elkövettünk az ártatlan Bárány ellen, ezért hajtsuk meg a fejünket, és kérjünk bocsánatot Jézustól, és egyben köszönjük is meg az értünk kiontott vért, mely által örökéletet szerzett neked, és nekem!
    Ámen!
     
     
    Virágvasárnaptól Húsvétig
     
    Ma még pálmaágakat lengetnek,
    Hozsánnát kiáltanak felé.
    Hogy lábát a kő, ne törje fel,
    Felső ruhájaikat terítik elé.
     
    Ma még ujjong az ünneplő nép,
    Minden dicsősség csakis Jézusé!
    És királlyá kiáltják ki Őt,
    A nép teszi ezt ünneppé.
     
    Aztán elmúlt néhány nap,
    És a dicsősségnek vége talán?
    Hozsánna helyett feszítsd meg-et kiált,
    A felbőszült tömeg már.
     
    Pilátus kegyelme nem volt elég,
    Nem tudta megállítani a gonosz áradatot.
    Meghurcolták, leköpdösték,
    Vérző testét kegyetlenül ütlegelték.
     
    A gyilkos Barabás helyett őt vitték,
    És keresztfára szegezték.
    Oldalát lándzsával döfték át,
    De jött a földindulás, és ott hagyták.
     
    De amint megmondta, 3 nap alatt,
    Felépíti a lerombolt templomot.
    A halál nem tudta fogva tartani,
    Mert Jézus a halálból feltámadott.
     
    szerző: Dózsa Lajosné