Talán röviden úgy fogalmazhatnék, hogy a tiltott dolgok elvégzése. Különböző országban törvényeket hoznak létre a törvényhozók, amik magukban foglalják mindazt, hogy mit nem szabad az embernek elkövetni, mert azért büntetést kap. Így van ez a munkahelyeken is, ahol szabályzatokban van belefoglalva, mit nem tehet pl. gyár területén a dolgozó. De így van ez az óvodában, iskolában, hogy korlátok közé vannak szorítva a nebulók.
A fenti sorokban megfogalmaztam, a tiltott dolgok elvégzése bűnnek számít. Vannak gyerekek, akik megpróbálják a szüleiket becsapni, vagyis nem mondják meg az igazat.
De vannak felnőttek is, akik megpróbálják a szőnyeg alá söpörni az elkövetett bűneiket.
Volt egy fiú, aki azért nem jött el a gyülekezetbe, hogy ne találkozzon velem, mert olyan dolgot követett el, amit ő maga is tudta, hogy bűn. Tehát úgy gondolta, hogy ha nem látom, akkor már nem számít bűnnek?
Mikor kezdtek nőni a gyermekeim, és a hátam mögött intézték el a dolgaikat, mindig azt mondtam nekik: Amit rejtegetni, titkolni kell az mindig bűn! De hol van Isten, aki mindent tud és lát?
Keresztyéneknél még inkább ügyelni kell a bűn távoltartására, mert elválaszt Istentől. Még az Ige is azt mondja: „A bűn zsoldja a halál”- igen a bűnök falat emelnek Isten és mi közöttünk. Ahol bűn él a szívben ott a Szent Szellem nem tud működni.
Tegyük fel magunknak ezt a kérdést: Megéri -e, bármilyen bűn elkövetése, hogy megszűnjön Istennel az élő kapcsolatunk, és legrosszabb esetben, kizárjuk magunkat az örökéletből is?
Válaszold meg magadnak a feltett kérdést, és élj aszerint, hogy soha ne kelljen eltitkolni semmit!