Lassan közeleg május első vasárnapja, az Anyák napja. Ez az ünnep egy évben egyszer van és ilyenkor nagyon kevés kivétellel minden gyermek, kicsi és nagy, köszönti azt az asszonyt, aki a világra hozta, aki felnevelte, óvta, vigyázott rá. Anélkül, hogy a Mózes törvényére gondolna valaki, mégis önzetlenül teljesíti azt. Milyen áldás egy gyermek egy boldog házasságban…? A házasságot Isten gyermekkel kívánja megáldani. Ott, ahol nincs gyermek, egy idő után üres lesz a házasság, de ritkán gondolkoznak el rajta, vajon Istennek nem -e éppen ez az akarata? Ismertem egy fiatalasszonyt, aki egy gyülekezet közbenjárását kérte meg, hogy gyermeke születhessen. Isten meghallgatta a gyülekezet könyörgését, és megszületett az első baba, majd született még másik gyermek is. És nem sokkal a gyermekek megszületése után a szülők elváltak. A gyermek nem tart össze!

Ismerek boldog házaspárokat, akik komolyan veszik a gyermeknevelést, és közösen, könnyen megoldják a problémákat, mert Isten megáldja a gondos munkájukat.
Nem jó lenne Istent mindenkinek bevonni az életébe?

  Milyen egy jó anya gyermekszemmel? A gyermek mindig azt szeretné, ha az édesanya csak vele törődne, mindig neki adna igazat. Valahol az igazság követését nem látja fontosnak. Hallottam egy nagy gyermeket, aki azt mondta az édesanyjának: - Milyen anya az ilyen? Miért mondta? Mert nem neki adott igazat az édesanyja, hanem annak a másiknak.
Gyermekszemmel csak azt látta, hogy igazságtalanság történik, mert az anyja, akihez senkinek nincs köze rajta kívül, nem őt, hanem mást pártfogolt... Milyen anya az ilyen? Ez a mondat viszont egy életre megmarad az édesanyában. Gyermekszemmel a jó édesanya tudja, neki mi a kedvenc étele, mindig ad neki zsebpénzt, mindenhová elengedi, mindig megdicséri, és csak ad és ad, és betegségében csak vele van, tehát csak és kizárólag azt teszi, ami a gyermeknek jó.  De vajon jó az valóban neki, vagy csak a pillanatnyi önzősége kívánja ezt? Nagyon sokszor az utóbbi igaz. Azt mondja a Mózesi törvény: Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amit az Úr, a te Istened adott tenéked. (Mózes II. könyve:20:12)

  Milyen Isten szemével egy jó anya? Isten megáldotta a házasságot a gyermekkel, és azt akarja, hogy az anya gondos szeretetével felnevelje, és már pici kortól Isten útján járassa a gyermeket. Ez az, amit elvár, hisz az összes többit az Ő kegyelme által kapja meg a gyermek. Az anya csak egy eszköz Isten kezében, neki csak engedelmesen kell követni az Úr akaratát.

  Milyen egy jó anya saját szemével nézve? Egy jó anya, soha sem tud megelégedett lenni a nevelésével. Soha nem hiszi, hogy ennyit tud csak adni a szeretetéből, gondoskodásából, valahol mindig hiány mutatkozik, ha magát számon kéri. Van pedig, hogy egyedül kénytelen felnevelni a gyermekét, vagy gyermekeit, mert a férje vagy odébb áll, vagy felelőtlen, és jobb lenne, ha nem is élne velük.
Ismertem egy családot, ahol az édesanya egyedül nevelte fel a 4 gyermekét. Mikor valami finom falat került, az édesanya a gyerekek között osztotta szét, ő nem evett, hogy azoknak több jusson. Emlékszek, elmondta, hogy mikor a gyerekek nyelték az ennivalót, olyan volt, mintha ő maga nyelte volna. Mikor megkérdezték tőle: - Anyu, te már ettél? – azt válaszolta: - Igen én már megettem az én részemet. A gyerekek hitetlen szemmel vizsgálták az anyjukat. Aztán mikor az egyik fiú elfordult az anyjától, mert a felesége ellensége volt az anyósának, nem szólt az anya, hanem ott, ahol nem látták, siratta a fiát. Örült, ha meghallotta a fia kocsijának hangját, óvatosan az ablakhoz ment, és könnyes szemmel megnézte a fiát, akit féltve őrzött és nevelt fel. Aztán a sátán azt a néhány pillanatot is megirigyelte, és egy napon már nem hallatszott többet az autó hangja, az emlék már csak fényképen maradt. Vannak feleségek, akik nem szeretik az anyósukat, pedig ha fiuk lesz, ők is megtapasztalhatják, milyen is elveszíteni azt, akit nagyon szerettek. Nem törvényszerű ez, hisz bölcsen meg lehetne osztozni azon a szeretett személyen. Nem kell elszakítani attól, aki volt, van, és míg a szíve egyet dobban, a gyermekéért fog dobbanni.
Egy anya, aki valóban szereti gyermekét, nem „majomszeretettel” szereti, hanem megtanítja azokra az értékekre, amik nagyon fontosak lesznek a számára az életben: igazság, becsületesség, tiszteletadás, segítőkészség, stb. Egy édesanya, mindig a legjobbat akarja a gyermekének, még ha az a gyermek szemében nem is úgy tűnik.

Hallottam egy történetet, mely lehet, soha nem történt meg, de bizonyítja az édesanyák szerető szívét: Volt egy édesanya, akinek a fia megházasodott, és olyan lányt vett el, aki nem szerette az anyósát. Egyik nap azt kérte a férjétől, hogy ha őt igazán szereti, ölje meg az anyját, és a szívét egy tálcán vigye oda neki. A fiú nagyon szerette a feleségét, és mivel nem akarta őt megbántani, megölte az édesanyját, egy tálcára tette a szívét és vitte a felesége elé. Amint ment, hirtelen megbotlott, és a tálcát elejtette, a leesett szív azt megkérdezte:- Kisfiam megütötted magad???  
A történet elolvasása után némi csönd van benned, ugye? Igen, ilyen egy anyai szív…