Van, aki elmondhatja magáról, hogy újra megszületett, mert egy pillanat alatt meghalt volna, ha Isten védő keze nincs jelen. Mi is ezek az emberek közzé tartozunk, hisz valóban az Úr védelmének köszönhetjük az életünket.
A történet úgy indult, hogy éppen a születésem napján kellett a nagyobbik lányomat Pestre felvinni a Nemzetközi Busz Pályaudvarra, hogy onnan tovább tudjon utazni Angliába. A nagy útra a kisebbik lányom vállalkozott. Minden szépen is ment, és kb. 16 órakor visszafelé indultunk. Másfél óra után már szépen sötétedett, és a 4-es úton nagy volt a forgalom. Rengeteg személykocsi és kamion igyekezett a Pest irányába.  A folyamatos szembe jövő, vakító fények miatt nem volt túl biztonságos az utazás. Éppen beszélgettem, mikor azt észleltem, hogy a kocsink megáll, és kb. tőlünk 2m-re egy előzésben lévő kamion szélsebesen igyekezett a mi és a mellettünk lévő sávban közlekedő kocsi között elsuhanni. Ezt követően, mint a ki nem alvó gyertyafények jöttek a járművek a szemközti sávban tovább. Egy kis pillanatnyi szusszanás után felfogtuk a helyzetet, de nem részleteztük egymásnak, csupán az Úrnak megköszöntük az életünket.
Az, hogy a kocsit meg kellett állítani gyorsan, mert már lassítással nem lehetett kivédeni az ütközést, az, hogy mögöttünk nem jött kocsi, ami belénk rohant volna. Kicsoda ember tudta volna ezt kivédeni Isten jelenléte nélkül?  Ki adta a lányomnak azt a lélekjelenlétet, hogy abban a pillanatban mit tegyen? Kicsoda az, Aki a lehullott hajunk száláról is tud? Egyedül az Isten!  Ő, Aki megtartotta az életünket, ezen a születésem napján is!!!