Lábnyomok
Álmomban a Mesteremmel a tengerparton jártam,
S az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk.
Két pár lábnyom a parti homokon,
Ahogy Ő mindig ott járt velem.
De ahogy az út végén visszanéztem,
Itt-amott csak egy pár láb nyoma látszott.
Éppen ahol az életem próbás, nehéz volt.
Sorsom mostoha.
Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
„Amikor életem kezedbe tettem,
S követődnek szegődtem Mesterem,
Azt ígérted, hogy soha nem hagysz el engem,
Minden nap ott leszel velem.
S most visszanézve, a legnehezebb úton,
Legkínosabb napokon át,
Mégsem látom szent Lábod nyomát.
Csak egy pár lábnyom látszik ott az ösvényen,
Elhagytál a legnagyobb ínségben?
Az Úr kézen fogott és szemembe nézett:
„Gyermekem soha nem hagytalak el téged.
Azokon a nehéz napokon át,
Azért láttad csak egy pár láb nyomát,
Mert a legsúlyosabb próbák alatt,
Téged a vállamon hordoztalak!”
Álmomban a Mesteremmel a tengerparton jártam,
S az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk.
Két pár lábnyom a parti homokon,
Ahogy Ő mindig ott járt velem.
De ahogy az út végén visszanéztem,
Itt-amott csak egy pár láb nyoma látszott.
Éppen ahol az életem próbás, nehéz volt.
Sorsom mostoha.
Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
„Amikor életem kezedbe tettem,
S követődnek szegődtem Mesterem,
Azt ígérted, hogy soha nem hagysz el engem,
Minden nap ott leszel velem.
S most visszanézve, a legnehezebb úton,
Legkínosabb napokon át,
Mégsem látom szent Lábod nyomát.
Csak egy pár lábnyom látszik ott az ösvényen,
Elhagytál a legnagyobb ínségben?
Az Úr kézen fogott és szemembe nézett:
„Gyermekem soha nem hagytalak el téged.
Azokon a nehéz napokon át,
Azért láttad csak egy pár láb nyomát,
Mert a legsúlyosabb próbák alatt,
Téged a vállamon hordoztalak!”