Uram köszönöm
Uram, köszönöm az életemet,
Melyet Tőled kaptam.
Köszönöm a törődésedet,
Melyet fel sem foghattam.
Mikor testemet szélvész tépi,
És a lelkem is összetörve hever.
Te sietsz sebeimet bekötözni,
S ez neked soha nem teher.
Féltő szemeid rám vigyáznak,
Ölelő karjaid kitárod felém.
Nincs távolság, ami elválaszt,
Mert nem engedsz semmit elém.
Köszönöm, hogy Istenem vagy,
Aki őrzi fáradt lelkemet.
Erőt, örömet mindenkor adsz,
Mikor kialudni látod a tüzemet.
Védőszárnyadat tartsd kitárva,
Egyetlen drága Istenem.
Hogy utadat veled végigjárva,
Mindenkor Te légy a védelmem.
írta: Dózsa Lajosné