Ím jászlad mellett térdelek
Ím, jászlad mellett térdelek,
Óh, Jézus Üdvösségem.
Elhoztam minden kincsemet,
Mit ingyen adtál nékem.
A szívem, lelkem, életem,
Ó, fogadd tőlem, kedvesen.
Ne szolgáljon, csak Néked!
Te megszülettél, énnekem,
Még akkor nem is éltem.
Kiválasztottál engemet,
És földre jöttél értem.
Még meg sem alkotott kezed,
És a lelked már elvégzett,
Az én üdvömre mindent.
A halál éje rám borult,
De virradt a Te fényed,
És messze űzött, éjt, borút,
A béke, üdv, és élet.
Most ragyog, éltet, már a hit,
Ó, áldom szép sugarait.
Én lelkem napja Jézus!
De jászol ágy a fekhelyed,
Te fényes égi Csillag,
Hisz más királyi gyermeket,
Oly drága bölcső ringat.
Nem a széna való Hozzád,
Hanem, bíbor bársony volna jó,
Ha az ölelne Téged.
A föld gyönyörűségei,
Nem hívogatnak téged,
Eljöttél értem vérzeni,
Hogy vállalj terhet, vétket.
Te szenvedsz értünk szívesen,
Hogy üdvöt adhass nékünk,
Nem tilthat el, Tőled senki sem,
Jézus, gyönyörűségünk!