Krisztus Panasza

Míg királynak csúfoltak, tövissel koronáztak,
rád gondoltam csupán.
Jaj, és ki tudja, hogy te gondolsz-e valaha rám?

Halálra kárhoztattak, ártatlanul elítéltek,
Hegyre vonszoltam érted roskadó keresztfám.
Jaj, és ki tudja, hogy te gondolsz –e valaha rám?

Keresztfára feszítve, szögektől átverve
Teérted szenvedtem a véres Golgotán.
Jaj és ki tudja, hogy te gondolsz –e valaha rám?

Ég és föld velem érzett, elsötétült, megremegett.
Meghaltam teérted tengernyi kín után.
Jaj,és ki tudja, hogy te gondolsz –e valaha rám?

Mint ahogy a halálban, most is,
A mennyekben rád gondolok, és szüntelen érted esd imám.
Jaj, ki tudja, hogy te, gondolsz –e valaha rám?