Sajnálkoztam a múltamon, és féltem a jövőtől.
Hirtelen az én Uram szólt hozzám: „Az én nevem Vagyok”
Aztán szünetet tartottam. – Én vártam, majd folytatta: „Ha a múltból élsz, hibáival és lemondásaival, nehéz.
Én nem vagyok ott. Az én nevem nem „Voltam”.
Ha a jövőben élsz, gondjaival és félelmivel, nehéz.
Nem vagyok ott. Az nevem, nem „Leszek”.
Ha ebben a pillanatban élsz, nem nehéz!
Itt vagyok. Az én nevem: „Vagyok”