Úgy szeretnék
Uram! Úgy szeretnék
most Előtted sírni,
könnyeimmel a porba
egyetlen kérést leírni:
„Uram bocsáss meg,
ó bocsáss meg nekem!
Láss meg engem,
nyomorúságos életem!
Uram! Úgy szeretnék
előtted zokogva sírni,
égő vággyal szívemben
bocsánatodat bírni,
hisz látom, Te vagy
e zord világban minden,
eget és földet alkotó,
élő Mindenható Isten!
Uram! Úgy szeretnék
Előtted térdeimen sírni,
és keresztemet a célig,
naponta hűségesen vinni.
Ha roskadozva is, de
mindig előre menni,
s örök ellenünkön a
kereszttel győzelmet vinni.
Uram! Úgy szeretnék,
Előtted igazán sírni,
s ha mindenki megtagad,
Benned akkor is hinni.
Akkor is, akkor is,
Ha mérhetetlen átok
Megfogta egészen ezt,
A rabul ejtett világot.
Mert Uram, szeretnék
Mindig őszintén sírni,
Előtted térdeimen, zokogva,
könnyeimet igazán kisírni.
S elnyerni szíved igaz
Atyai bocsánatát,
Hogy sírásom örömre,
változzon majd odaát.
Írta: Makovei János
Uram! Úgy szeretnék
most Előtted sírni,
könnyeimmel a porba
egyetlen kérést leírni:
„Uram bocsáss meg,
ó bocsáss meg nekem!
Láss meg engem,
nyomorúságos életem!
Uram! Úgy szeretnék
előtted zokogva sírni,
égő vággyal szívemben
bocsánatodat bírni,
hisz látom, Te vagy
e zord világban minden,
eget és földet alkotó,
élő Mindenható Isten!
Uram! Úgy szeretnék
Előtted térdeimen sírni,
és keresztemet a célig,
naponta hűségesen vinni.
Ha roskadozva is, de
mindig előre menni,
s örök ellenünkön a
kereszttel győzelmet vinni.
Uram! Úgy szeretnék,
Előtted igazán sírni,
s ha mindenki megtagad,
Benned akkor is hinni.
Akkor is, akkor is,
Ha mérhetetlen átok
Megfogta egészen ezt,
A rabul ejtett világot.
Mert Uram, szeretnék
Mindig őszintén sírni,
Előtted térdeimen, zokogva,
könnyeimet igazán kisírni.
S elnyerni szíved igaz
Atyai bocsánatát,
Hogy sírásom örömre,
változzon majd odaát.
Írta: Makovei János