A hitetlenek között nagyon sok az irigy ember. Mi is az irigység? Az irigység egy olyan emberi tulajdonság, ami kimeríti az együttélést. Legyen ez a családban, mint házaspár, gyermek és szülő, vagy gyerekek egymáshoz való viszonya, de lehetséges két település lakosságának egymás iránti irigysége, gyűlölete.
Az ilyen tulajdonsággal rendelkező ember, önző! Annyira önző, hogy nem tudja elviselni, ha valaki bármivel kimagaslik tőle, de sorolhatnám a végtelenségig a példákat.
Maximálisan kimeríti a maga körüli nyugalmat, mert mindig másokkal van elfoglalva. Senki szebb, gazdagabb, okosabb nem lehet, mert akkor már irigykedni kezd rá.
Természetesen a közvetlen jó barátja az irigységnek a pletyka, a gyűlölködés, stb. Mert az irigység soha nem jár egyedül.
Sajnos az ilyen ember állandó feszültségben él, és ez a megterhelés előbb, utóbb fizikai betegséghez vezet.
Nézzünk körül, és figyeljük meg, hogy vannak-e ilyen emberek a keresztyének között is? Nem, keresztyének között nincsenek! Ha azonban mégis vannak, akkor azok csak a keresztyén nevet használják, de érdemtelenek annak viselésére!
Az Evangéliumot olvasva, azt látjuk, hogy Jézus mindenütt a szeretetre, adakozásra, egymás megsegítésére nevel minket. Ő jár példával elől, és nekünk követni kell Őt! Sem előre menni, sem le nem maradni, hanem mindig Vele járni!
Egy hívő testvér így imádkozott: „Uram, én érdemtelen vagyok a te szeretetedre, de köszönöm, hogy mégis szeretsz engem!” Igen, ezt elmondhatjuk mindnyájan. A jó azonban az, hogy Jézus nem az érdemeinkre tekint. Hisz mi bűnös emberek semmit nem tudunk felmutatni, ami miatt szeretni kellene Jézusnak bennünket:
Mi az mégis, ami a hit nélküli embert és a hívőt megkülönbözteti egymástól? Természetesen azon kívül, hogy az egyiknek van hite, a másiknak nincs, még nagyon sok mindenben különböznek.
Emlékszek egy kis történetre, aminek tanúi voltunk: Van egy idős, jómódú asszony, aki lakásában lomtalanított. Mikor felajánlottuk, hogy mi egy szegény misszióban szolgálunk, és szívesen elvisszük az általa nem használt ruhákat, tárgyakat, elutasítóan azt válaszolta: „Inkább a kukába dobom, mint a cigányoknak adjam.” Megdöbbentünk a válaszán, de el kellett fogadni. Itt nem az irigységről volt szó, hisz ő nem irigyelte azt a szegény családot, ahol csak a nő dolgozik, akinek havi 50 ezer Ft-ból még levonnak 22 ezret, hanem nincs benne könyörületesség!
Persze, ha egy világi ember ezt teszi, betudjuk annak, hogy nem Jézus követője. Ha viszont egy hívő embertől hallom azt: „Mert bennetek megvan a másról való gondoskodás, odafigyelés, könyörületesség, a szeretet, a jótékonyság felé való elhívás, mi pedig lelki munkások vagyunk.” Elgondolkoztam rajta, milyen lehet az a lelki munkás, akiben nincs meg az általa felsorolt tulajdonság? Csak beszél a Bibliáról, de nem éli meg??
Jézus erre tanított minket, hogy álljunk oda az emberek elé és beszéljünk arról, amit nekik kell tenni? És nekünk???
Jézus azt mondta: „ És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal” Lk.7:31
Lehet, hogy külön választhatóak a tisztségek a gyülekezeten belül, de a világi isteneknek hódoló keresztyént az Úr nem tudja használni semmire! Jézus példával járt elől, Ő megmosta a tanítványok lábát, hogy bizonyítsa, mindenkinek a szolgája.
Most tehát hadd mondjam ki! Jézus szerint csak kétféle ember van: Hívő és hitetlen! A hívőnek rendelkezni kell mindenféle olyan tulajdonsággal, ami kimeríti a könyörületességet, szeretetet, stb. Nem csak hallgatói vagyunk, hanem követői. Nem elmondom, hogy milyen a jó hívő, hanem saját életemmel bemutatom azt! Nem felmagasztalom magam, hanem lemegyek az olyan emberek szintjére, hogy együtt tudjak velük érezni. Nem irigykedek, ha valaki embertársamnak jól megy, hanem örülök neki, hogy Isten megsegítette! Nem vagyok irigy, nem akarok irigy lenni, és nem éri meg, hogy irigy legyek bárkire, és bármire!!!
Jézus követői azt teszik, amit Ő tőle láttak.
Nem akarok lenni pap, sem legátus, aki otthagyta a vérbe fagyott embert, egyedül a samaritánus volt, aki könyörült rajta, olvashatjuk az egyik Bibliai történetben, hanem könyörületes, az embertársaimért akarok tenni, ha megérdemlik, vagy ha nem!
Én, Jézus követője akarok lenni! És ha mégis van a keresztyének táborában irigy ember, tanulmányozza a Jézus Krisztus Mezei prédikációját, ami a LK. 6:17 -től olvasható, mert valószínű ezt a részét még nem olvasta a Bibliának!
A Biblia legyen számunkra útmutató, ami az örökéletünk keskeny útján vezet, és vegyük komolyan a hívő életünket!!!