Ezt a fenti mondatot nemrégiben egy szolgálótól hallottam, az Istentiszteleti alkalmon. Számomra nagyon sokat mondott ez a néhány szó, és hiszem, hogy vannak még testvérek, akiknek szintén üzen most általam az Úr.
Az életben vannak olyan dolgok, amik nem éppen a mi elgondolásunknak megfelelően alakulnak, és emiatt bizony elszomorodunk. Pedig, ha igaz hívők vagyunk, akkor tudnunk kell, hogy az Úr a legjobbat akarja adni a mi számunkra, még ha mi azt nem is úgy látjuk. Legtöbbször csak a pillanatnyi helyzetre tekintünk, de nem gondolunk bele, hogy az Úr lehet, egy rossz jövőtől akar megmenteni minket.
Az emberek sokszor vétkeznek a szájukkal, pl. amikor valótlant mondanak, pletykálnak, szitkozódnak, amikor olyat ígérnek, amit soha sem valósítanak meg stb.
Ragadjuk most ki a példák közül „beteljesületlen ígéret”-t, és egy kis történeten keresztül nézzük meg, hogy ez milyen érzelmi törést okozhat az illető személy lelkében.
Így szól a történet: Egy fiú és egy lány az első találkozáskor egymásba szerettek. Néhány hét együtt járás után kiderült, hogy a fiú vőlegény, és a menyasszonyával éppen haragban vannak. A fiú a lánynak megígérte, hogy az eljegyzést felbontja, mert nem igazán szereti a menyasszonyát. Ezért tervezgetni kezdték a jövőjüket, de valahogy nem tudtak benne előre haladni.
Időközben a lányt, barátnője elhívta egy gyülekezetbe, ahol az jól érezte magát. Majd következő héten ismét elment a gyülibe, és ez rendszeressé vált. Érezte, hogy rendeződik az élete, mert az Úr mellé állt, és a fiúval is egybe kelhetnek. De ekkor jött egy nagy változás!
Az egyik találkozáskor a fiú durván viselkedett a lánnyal, ám az bármennyire faggatta, nem vallotta be az igazi okot. A lány sokat sírt a változás miatt, és egy nap megtörtént az, amire nem is számított. Miután a fiú elment hozzájuk, röviden a tárgyra tért, és bejelentette, hogy szakítani akar vele.
A lány semmit sem szólt, csak szótlanul kinyitotta az ajtót, és a fiú határozott lépésekkel kisétált, ő pedig könnyes szemmel leült és végig gondolta az egész történetüket. Azonban bármennyire fájt a szakítás, mégis az vigasztalta, hogy az Úrtól volt mind ez. Felnőtt hívőként megértette, hogy Isten meg akarta őt menteni egy későbbi nagyobb csalódástól, aminek talán súlyosabb nyomai maradhattak volna hátra.
Egy rövid idő után, már nem fájt a szakítás, mert teljes megnyugvása volt az Isten akaratában.
Eddig tartott a kis történet, ami fontos üzenettel bír mindannyiunk számára. Tanuljunk belőle, hogy ami Istentől van, az csak jó lehet! Ha akkor még úgy tűnik, hogy a mi tervünkkel nem megegyező, ami történt, de legyen benne megnyugvásuk, mert a fejünkről egyetlen hajszál sem hullhat le Isten tudta nélkül.
Legyen tehát mindenkor Isten akaratában megnyugvásunk! Ezzel is azt bizonyítjuk, hogy bízunk Őbenne, és nyugodtan hagyatkozunk mindenkor Reá. Ámen
( Mit gondoltok, hogy egy hitetlen lánynak is ilyen könnyen gyógyultak volna be a szakítás sebei?)