Egy kisfiúcska vakon született, és mikor elérte a 10. esztendejét, egy szerencsés operáció következtében visszakapta a szeme világát. A hosszú „szobafogság” után szabad volt kimenni a természet gyönyörű ölébe, és mikor látta az eget a színpompás virágokat, a sok-sok szépséget, mindazt, amit a természet tud a szemünk elé tárni, a kisfiú egyszer csak felkiáltott: - Oh Anyukám, miért nem mondtad ezt eddig nekem, hogy a természet milyen szép?
Az édesanya szemei könnybe lábadtak, és a fia kérdésére ezt válaszolta: - Hiszen megpróbáltam neked elmondani, de te ezt nem érezhetted.
Így van az is, mikor mi emberek kíséreljük elmondani, hogy mi van a Bibliában? Addig, míg lelki szemei nem nyílnak meg az Isten Igéjének befogadására, addig hiábavaló minden törekvésünk.