Egy asszony kijött a házból, és három hosszú fehér szakállú öregembert látott üldögélni az udvaron. Nem ismerte őket, így szólt hozzájuk:
- Nem ismerlek benneteket, de éhesnek látszotok. Kérlek, gyertek be és egyetek valamit!
- A ház ura itthon van? – kérdezték.
- Nem. – válaszolta az asszony, nincs itthon.
- Akkor nem mehetünk be – felelték.
Amikor este haza jött a férj, az asszony elmesélte mi történt. A férje így szólt:
- Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket!
Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket.
- Együtt nem mehetünk be a házba. – felelték az öregek.
- Miért nem? – kérdezte az asszony? Az egyik öreg magyarázatba kezdett: Az ő neve: Jólét – mutatott az egyik barátjára, majd a másikra mutatva azt mondta: - Ő a Siker, és én vagyok a Szeretet – majd így folytatta: Most menj vissza a házba és beszéld meg a férjeddel, hogy melyikünket akarjátok behívni!
Az asszony bement a házba, és elmondta a férjének, amit az öreg mondott. A férj megörült.
- Ez nagyszerű! – mondta. Hívjuk be a Jólétet. Hadd jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel.
A felesége nem értett egyet.
- Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?
A menyük eddig csak hallgatta őket, most előállt saját javaslatával.
- Nem lenne jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel.
- Hallgassunk a menyünkre! – mondta a férj a feleségének. –Menj, és hívd be a Szeretetet, hadd legyen a vendégünk!
Az asszony kiment, és megkérdezte a három öreget:
- Melyikőtök a Szeretet? Kérlek, gyere be, és legyél a vendégünk!
A Szeretet felállt, és elindult a ház felé. A másik kettő szintén felállt, és követték a társukat. Az asszony meglepődve kérdezte a Jólétet és a Sikert: Én csak Szeretetet hívtam, ti miért jöttök?
Az öregek egyszerre válaszoltak: Ha a Jólétet, vagy a Sikert hívtad volna be, a másik kettőnek kint kellett volna maradnia, de mivel a Szeretetet hívtad, ahova ő megy, mi is vele tartunk.
Ahol szeretetet van, ott megtalálható a siker és a jólét is.