Egy ember beültette az egész kertjét almafával. Mikor megnőtt a fa és elkezdett teremni, akkor aki arra járt, mindenkit megkínált belőle. Mindenki megkóstolta, csak egyedül a szomszéd nem akarta elfogadni az almát. A többszöri próbálkozás után megkérdezte a kert tulajdonosa: Mindenki elfogadja az almát, csak te nem. Ugyan miért nem akarod megkóstolni?
Így felelt a szomszéd: A múltkor, ahogy ott mentem, ki volt hajolva egy ág, és azon egy szép alma. Levettem, és beleharaptam, de az olyan savanyú volt, hogy rögtön ki is köptem.
Igen! Nagyon nehezen tudtam ilyen savanyú almához jutni, azért raktam azt a kerítés szélére, hogy az almatolvajok ne kapjanak kedvet hozzá. Aztán néhány sorral beljebb ment, leszedett 1-2 almát, és mosolyogva átnyújtotta a csodálkozó szomszédjának.
Sokan vannak így a hívő élettel. Kívülről csak a tilalmakról, bűnbánatról, önmegtagadás savanyú almáiról tudnak. Pedig ezek csak a képmutatók távol tartására valók.
Ne a kerítés közeléből lopó tolvaj módjára ítélj, hanem menj be a kert Urával az ajtón! Meglátod milyen édes az Úrral ápolt közösség minden gyümölcse!