Egyik bizonyságom: Miután felkeltem és elkezdtem imádkozni éreztem, hogy az Úr jelen van. Rendkívüli jó érzés volt, hogy nem hagyott magamra, hanem közel jött hozzám az Ő Szent Lelke által. Miután befejeztem az imámat, és a Bibliámat kinyitottam, boldogan olvastam: „És szóla Aggeus az Úr követe, az Úr küldetésében, mondván a népnek: „Én veletek vagyok, azt mondja az Úr”
(Aggeus 1: 13) Kezdhetjük -e szebben a reggelt, mint egy olyan tudattal, hogy az Úr velünk van? Ugye nem? Erre vágyunk mindannyian, én kívánom, hogy így legyen a ti életetekben is!
A másik bizonyságom: Következő napon imádkozás után ezt az Igét kaptam az Úrtól: „Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől, a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek fedhetetlenül őriztessék meg, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.
Hű, aki elhívott titeket, és Ő meg is cselekszi azt.” (2 Tesszalonika 5: 23)
Különösen megragadta a figyelmemet, hogy az Ige azt mondja: Maga a békesség Istene szenteljen meg bennünket mindenestül, hogy lelkünket és testünket feddhetetlenül őrizzük meg, Jézus visszajövetelére.
Milyen nagy örömet okoz a szívünkben egy ilyen jó kívánság! Maga Jézus mindenestül szenteljen meg bennünket, s őriztessék meg az Ő vissza jövetelére. Ugye mindannyian vágyunk erre testvérek? Neki mindenkor gondja van ránk. Az Úr figyelmeztetése is simogatás a mi számunkra! Ámen