A reggeli imádság után, kinyitottam a Bibliámat és a következő sorok kínálkoztak szemeim elé. Elkezdtem olvasni és egyre jobban melegség öntötte el az én szívemet, miután megértettem, hogy az Úr szólt hozzám:
„ De te Izráel, én szolgám, Jákób, akit én elválasztottam Ábrahámnak, az én barátomnak magva.
Te, akit én a föld utolsó részéről hoztalak, és véghatárairól elhívtalak, és azt mondom néked: Szolgám vagy te, elválasztottalak és meg nem utállak.
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened, megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
Imé, megszégyenülnek és meggyaláztatnak, akik felgerjednek ellened, semmivé lesznek és elvesznek, akik veled perlekednek.
Keresed őket és meg nem találod a veled versengőket, megsemmisülnek teljesen, akik téged háborgatnak.
Mivel én vagyok Urad, Istened Ki jobb kezedet fogom, és Aki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek!”Ézsaiás 41:8-13

És ezek a csodálatos szavak után csak annyit tudok mondani: Uram, Istenem köszönök mindent Neked!