Szakadó esőben a postás bemegy az egyik családhoz ajánlott levelet aláíratni, majd miután elmegy, a férj jól szétnéz, és megjegyzi: „Vajon mit mondott ez a postás, hogy a lakás hogy néz ki?”- Mire a feleség is széjjelnéz, és azt mondja: „De hát rend van, nincs semmi lom!”
Kedves Testvéreim! Keresztyén családról van szó, ahol a férjnek fontos, hogy milyen a külső, fontos, hogy mit mondanak az emberek! Talán kiérződik a rövidke történetből, hogy ez a fontos dolog miatt, kész a feleség munkáját becsmérelni, elmarasztalni. Sokak számára a keresztyén élet csak egy látszat, de ami a kulisszák mögött folyik, az nem mehet ki, mert „más mit mond?”- felkiáltással. Milyen fájdalmas, hogy ez a férfi fontosnak tartja, a másik ember véleményét, mert ezzel talán a minőségét növelheti. Milyen gyakori megtapasztalás az, hogy nagyon kevés keresztyén embert érdekli, hogy vajon mit mond Isten? Ő nem a lakásra, hanem a szívben lévő lomokra kíváncsi! Azokra a kidobásra váró bűnkre, amik együtt élnek veled, csak még jól tudtad leplezni őket. Ha gyűlölet fakad minden szó mögött, ha irigységtől sárgul el az arcod, ha ablaküvegek röpdösnek, csak ne lássa meg senki, „mert mit mondanak az emberek?”- És mit mond Isten?- az miért nem fontos ennek a férfinek, és nagyon sokaknak? Aki ott van akkor is, mikor más nem hallja, Aki ott van akkor is, mikor embertársadat szavakkal bántod, ha szeretet helyett csak gyűlöletet sugárzik a másik felé, Ő ott van és mindent hall, és mindent lát!
Azt szoktam mondani, hogy egy tűsarkú cipőben előbb vagy utóbb elfárad a lábunk és lerúgjuk. Olyan az az ember, aki csak mások előtt viselkedik, de nem érdekli, hogy Isten mit szól az egész életviteléhez. Isten és a család már nem érdekli, akkor már lerúgta a kényelmetlen cipőt. Erős meggyőződésem, hogy egy hívő ember mindig, és mindenhol egyforma, legyen otthon a családjával, de idegen emberek előtt is. Ha mindenütt egyforma, és szelídséggel, szeretettel van az ember társai felé, akkor nem fogja eltéveszteni soha sem. Elsősorban Istennek akarjunk tetszeni, akkor embertársaink is elfogadnak bennünket. Tisztítsuk meg szívünket, és éljük meg az Úr által elvárt igaz keresztyén életünket!