„Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne.”
Zsoltárok könyve 40:1-3

Most, hogy túl vagyunk egy hálaadó ünnepségen, olyan sok mindenért hála van a szívemben. Néha jó, ha egy kicsit megállunk és visszaemlékezünk Isten csodáira, mindarra, amit véghezvitt az életünkben.
Van, aki mögött már több évtizedes múlt van, amit Istennel jár, van aki mögött néhány év. Voltak nagyon szép napok, amiért olyan könnyű hálákat adni. A jó dolgokat sokszor olyan természetesnek vesszük, talán még úgy is gondolhatjuk, hogy mindez jár nekünk. Pedig nem, semmi nem jár…mindent kegyelemből kapunk.

Azonban előfordult, hogy felhő takarta el a napot, és voltak nagyon nehéz időszakok. Ezekért a nehéz, fájdalmas napokért tudsz hálát adni? Bizony, nem könnyű. De nézd most életed minden történését úgy, mint egy képkocka. Mit hoztak számodra ezek a nehéz napok? Nagyobb lett a hited? Megtanultad a kitartást és a türelmet? Ezekben az időkben engedted magadhoz igazán közel Istent? Lelki ajándékokat kaptál az Úrtól? Beállhattál egy olyan szolgálat végzésére, amiről azelőtt álmodni sem mertél? És még lehetne folytatni a sort.
Igen, az igazán fontos és értékes dolgok, a legnehezebb időszakokban születtek, a könnyeid között!
Akkor, amikor a legkilátástalanabbnak érezted a helyzetet, és azt gondoltad, hogy egyedül vagy, akkor is ott volt melletted valaki, aki egy pillanatra sem engedte el a kezed. És így utólag láthatod, hogy irányítása alatt tartotta a dolgokat.

Miért is olyan fontos a hálaadás?

  • Isten számára egy pillanat műve, hogy megadja a kéréseidet, hogy beteljesítse legnagyobb álmodat. Azonban, ha mindent így azonnal megkapnál, tudnád-e igazán értékelni? Isten akarja látni a hitedet, hogy tudsz-e hálát adni azért, amit még nem láthatsz a fizikai szemeiddel.
  • Amikor megállsz hálát adni Istennek, mindazért amit véghez vitt az életedben újra és újra rájössz, hogy nincs semmi, ami lehetetlen lenne Ő előtte. Hálaadások közepette újra szárnyra kap a hited és megerősödve tudsz továbbmenni.
  • Hogyha szívből tudsz hálát adni mindenért, ami van az életedben – legyen az egy beteljesedett kérés, vagy egy olyan dolog, amit még nem kaptál meg az Úrtól – Isten olyan ajtókat fog megnyitni előtted, amikre nem is gondoltál volna.


Kívánom azt kedves olvasó, hogy tudj elvonatkoztatni a fizikai látásodtól és lásd meg a dolgokat Isten szemével. Mert amikor az Ő szemével kezdesz el látni, akkor megszűnik a félelem, elmúlnak a kétségek.
Állj meg most egy kicsit és adj hálát minden apró dologért, amit véghezvitt az életedben. Ne mondd, hogy nem tudsz miért hálát adni, mert van hol aludnod, van mit enned, van munkahelyed. Ne vedd természetesnek ezen dolgokat, mert van olyan, aki számára ez nem természetes. Amíg a kicsi dolgokért nem tudsz hálát adni, ne várj nagy dolgokat. Amíg nem tudsz boldog lenni az élet apró örömeitől, nem leszel az a nagy csodák láttán sem. Kezdd alól, és meglátod Isten egyre feljebb emel majd. Kezdd el a hálaadást az egészen kis dolgokkal - amiket már teljesen természetesnek gondolsz – és látni fogod, hogy Isten milyen nagy csodákat vitt már végbe az életedbe és visz végbe ezután is.