Apcsel. 1-2. rész: Áldozócsütörtök és Pünkösd

Jézus Krisztus a feltámadását követően negyven napon át, más és más helyeken megjelent, bizonyságot tett a tanítványainak, majd felvitte őket az olajfák hegyére.
Ott különböző rendelésekkel látta el őket, és eközben kezdett elszakadni a földtől, és szemük láttára emelkedni kezdett a Menny felé a felhőkön át, míg teljesen eltűnt a szemük elől. Mindaddig nézték Őt, míg a felhők el nem takarták, és lettek tanúi.
E csodálatos és dicsőséges Menybemenetelt nevezzük Áldozócsütörtöknek.

Milyen világra szóló csodának lettek tanúi a jelenlévők, milyen nagy álmélkodással és tisztelettel szemlélték az Ő dicsőséges voltát!
Az álmélkodásnak a hozzájuk küldött angyalok vetettek véget, megszólítván őket: Galileabeli férfiak, mit állottok nézve az égbe a Mennybe? Ez a Jézus, Aki felvitetik tőletek a Mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok Őt felmenni a Mennybe. Ap.csel. 1:11

Micsoda indulatok kavaroghattak a tanítványokban, látták a dicsőséges testet öltött Jézust, Látták, amint felemelkedett, öröm, és meghatottság szorongatta a szívüket. Némi félelemmel telt vegyes érzelem szabadult fel, látva a mesterük távozását, de öröm lépett a helyébe, mert látták a dicsősségbe való bemenetelét.

Lassan felfogták, hogy a Mennyből leszáll a tökéletes szentség, az üdvözítés munkáját befejezve, magát a leggyalázatosabb halálra adva, hogy minden embernek örök életet szerezzen, aki követi Őt.

Felment, mint királyok királya, mint Uraknak Ura, Isten, dicsőségébe, hogy amit megígért, a Szent Szellemet elküldje a földre.
Azt követően, visszatértek Jeruzsálembe és felmentek a felsőházba, ahol mindannyian megszálltak. ( Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab ……)

Urunk, Jézus Krisztus a Mennybe menetele után elküldte a Szent Lelket, Aki a Pártfogónk, Vigasztalónk, a Segítségünk nékünk. Nem csak azért, mert igen csodálatosan történt, mely sebesen zúgó szélnek zendülésében, és kettős nyelvek formájában látható módon leszállva történt, hanem, mert utána dicsőséges munkái lettek nyilvánvalóvá. Megtanította őket az üdvösség minden titkára, amit azelőtt nem, vagy csak igen homályosan tudtak. Megtanította őket Mennyei nyelven szólni, hogy a különböző nemzetekből Jeruzsálembe gyülekező zsidók, mind a saját nyelvükön hallották szólni őket. Félénkekből bátrakká lette őket, gondoljunk csak Péterre, aki megtagadta az Urat félelmében, de miután a Szent Lélekkel betöltekezett, olyannyira megbátorodott, hogy kiment az emberek közzé, és bátran prédikált az Úrról. Soha többet, sem kínzástól, sem haláltól meg nem ijedtek. Péter prédikációjára min egy 3000 ezer ember tért meg ezen a napon.

A Szent Lélek képességet adott nekik a betegek gyógyítására, halottak feltámasztására, nyelveken szólhattak, prófétálhattak. Ekkor alakult meg Jézus Anyaszentegyháza, amely azóta is épül, és a Szent Szellem ereje által egyre növekszik, és mi is tagjai lehetünk, a kegyelem által. Dicsősség Istennek érte!

Számomra, de hiszem, hogy minden hívő testvérem számára, a Pünkösd egy nagyon fontos ünnep! Hálát adok Istennek, hogy Pünkösdi hitvallás szerint élhetem meg a minden napjaimat. A Szent Szellem, mely ezen a napon Jézus Krisztus ígéretéhez híven alászállt, elvezet bennünket minden igazságra, ma is bátorít, és tanít és újjá szüli a Jézus Krisztus szívébe fogadó bűnöst.

Áldott légy, dicsősség ezért Istennek, él az Ő neve örökké!