Jézus követése, címszó alatt találjuk meg azokat a nagyon tanulságos és fontos történeteket, melyre Jézus a fenti Igével válaszol.
Az egyik történetben azt olvassuk, hogy egy ember Jézusnak azt mondta: „Követlek téged Uram, ahová mégy”
Csak úgy légből kapva jelentette ki, hogy vele megy, Jézus viszont ráébreszti, hogy neki még az sincs, ahová a fejét lehajtsa.
Ezek az emberek, akik átgondolatlanul döntenek, és amilyen könnyen bemennek a gyülekezetbe, olyan hamar el is hagyják azt.
A másik embernek Jézus maga mondta, hogy kövesse őt, de az azt kérte, hogy hadd temesse el előbb az atyját. Az Úr megmagyarázta neki, hogy temessék el a halottak a halottaikat……, te pedig hirdesd az Isten Igéjét!”
Hasonló volt az az ember is, aki el akart előbb búcsúzni az otthoniaktól, és majd utána követni Jézust.
És erre mit is válaszolt az Úr? „Valaki az eke szarvára teszi a kezét és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára”
Mint láttuk a 3 történetben, az első ember hirtelen meggondolatlanul döntött, és nem tudni, hogy a döntése mennyire volt komoly, hogy megmaradt volna -e a keskeny úton?
Vannak ma is ilyen típusú emberek, akik hirtelen határoznak, de egy idő után hiányzik a világi élet, amit szinte el sem hagytak. Nem akarják magukat lekötni, nem akarják, hogy más irányítsa az életüket, és hirtelen egy hátraarcot csinálnak, hasonlóan meggondolatlanul.
A másik két történetben, azt látjuk, hogy mind a két embernek volt fontosabb elintéznivalója, mint az Urat követni. Ők a számukra fontosabbat akarták előbb elvégezni, és ha jut idő, majd akkor követik az Urat.
Sok számmal vannak ilyen típusú emberek, akik a saját dolgaikat fontosabbnak tartják, mint Isten munkáját. Pedig mit is mondott Jézus? Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig elmenvén hirdesd az Isten országát!”
Mind a 3 történetnek csak a kezdetét érzékelhettük az Igében.
A valóságban viszont látjuk, sajnos vannak hívők, akik évek óta gyülekezetbe jártak, bemerítkeztek, és végül elhagyták az Úr útját.
Nem tudni, mivel magyarázzák meg, hogy a keskeny út helyett, saját útjukat járják?
Hogyan is mondja Jézus? „…. nem alkalmas az Isten országára” Az ilyen ember megtapasztalta az Úr szeretetét, kegyelmét, és ennek ellenére elfordult Istentől! Számtalan ilyen hirtelen döntött és Isten népe közül kimaradt embert ismerünk. Vajon mit gondolnak az ilyen emberek? Annyi tanítást hallhattak, amiből kiderül, hogy mindenkinek saját magának kell megállni Isten ítélőszéke előtt, és számot kell adni a földön eltöltött cselekedetekről.
Ők mit fognak akkor mondani? Vajon másra fognak mutogatni, hogy más miatt maradtam ki a gyülekezetből, vagy, mert kényelmesebb egy filmet itthon megnézni, mint elmenni a gyülekezetbe, és épp talán még Isten éles kardja fejbe is veri, hisz az Ige, kétélű kard! Vagy már talán az sem érdekli, csak mosolyogva mondja a kifogásokat? Nem tudom, de nem szeretnék annak az embernek a helyében lenni, aki egyszer igent mondott az Úrnak, és aljasul becsapta! Hisz mikor kimondtuk a szánkkal, hogy Isten útját akarjuk követni, az Úr el is hitte nekünk, és nem ő, hanem mi fordulunk el tőle. Mi vagyunk, akik elfogadtuk az anyagi javakat, a gyógyulást, a sok jót, és azt gondoljuk, hogy ez így is lesz ezután is. Azt gondoljuk, hogy soha nem leszünk többet szükségben, vagy akkor újra visszasomfordálunk az Úrhoz segítségért?
Emlékszek rá, hogy egy testvérünk egyszer azt álmodta, hogy őt már egy mély sírba akarták taszítani, és egy nagy követ ráengedni, mikor hirtelen valaki a követ megfogta, és a sírból kiemelte. Ez volt az ő számára Isten útjára való megtérés. Azonban néhány év telt el, és újra ott áll ismét a sír szélén, ahol a kő rá fog gördülni, mert a gyülekezeten kívül nincs védelem alatt.
Milyen sok testvérünkre már nem vár az üdvösség, mert felfuvalkodtak, magukba bízva, másokat kárhoztatva, vár reájuk az örök kárhozat, és ez nem mese!!!
Azt mondja az Ige: „ Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.”János 6:54
„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet az én bennem lakozik, és én is abban” János 6:56
Testvéreim! Mi mindannyian szeretnénk feltámadni az utolsó napon, és addig szeretnénk, ha Jézus Krisztus bennünk élne, és mi is Ő benne! Tegyünk hát ezért, maradjunk meg azon az úton, amelyiken elindultunk, és ne hagyjuk el Őt!
Hisz mit mondott Jézus az olyan emberekre? „Valaki az ekeszarvára veti a kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára”
Vegyük ezt a figyelmeztetést mindannyian komolyan, és maradjunk hűséges a mi Urunkhoz, Aki hűséggel velünk van mindig.