„Emberi módon szólok, a ti testeknek erőtlensége miatt. Mert miképpen odaszántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak, szolgáiul a hamisságra: azonképpen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre.
Mert mikor a bűn szolgái valátok, az igazságtól szabadok valátok. Micsoda gyümölcsét vettétek akkor azoknak, amiket most szégyenlettek, mert azoknak a vége halál.
Most pedig minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: meg van gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örökélet.
Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig örökélet a mi Urunk Jézus Krisztusban” Pál levele a Rómabeliekhez 6: 19-23
Pál Apostol a fenti Igében egy nagyon jó módszert választott, a helyes döntés meghozatalra, hisz nem mindegy, hogy a földi életünk után üdvösségre, vagy kárhozata jutunk. Fontos már itt a földön mérlegelni minden lépésünket.
Tudjuk, hogy minden ember életében eljön egy pillanat, amikor rázúdul a bűneinek súlya, és tiszta józanésszel tud gondolkodni. Akkor fel tudja mérni a rossz cselekedeteit, annak következményét, és szégyellni fogja azokat. El fog gondolkodni azon: „Micsoda gyümölcsét vettétek akkor azoknak, amiket most szégyelltek…” Akkor, abban a helyzetben az ember képes lesz megkérdezni magától, hogy megérte - e azt tenni, amit tett, milyen érzelmi, vagy anyagi pluszt kapott érte? Valószínűleg szinte mindenki arra a megállapításra jut, hogy nem érte meg a bűnt elkövetni, mert semmi többet nem kapott érte, amiért utólag bizony szégyenkeznie kell! Hisz, ahogy az Ige utal rá, olyankor a bűn szolgái vagyunk, és mint tudjuk is, sátánnak szolgálunk.
Pál Apostol összehasonlítja a rosszat a jóval, és ezzel ösztönöz az igazság útjára való térésre. Mert a tisztátalanság és hamisság követésekor a bűn szolgái voltunk, az igazságtól szabadok voltunk, és ennek a következménye a szégyen, és a halál.
Ugyanúgy lehet az igazságnak odaszánni az életünket, melynek következménye, távol lenni a bűntől, szolgálni Istent, megszentelődni, és ez által az örökélet a jutalmunk.
Istennek szolgálni, Istennek engedelmeskedni, ez a hitből való igazság gyümölcse. Az ilyen ember a legboldogabb a világon, hisz már ezen a földön meg van a békessége abban, hogy mindenkor, és minden helyzetben az Úr figyelő szemei rajta vannak, és mikor szükséges rögtön közbelép. Védelem alatt él, és ez nagy nyugalom a számára.
Valóban a világ csábításának nehéz ellenállni bizonyos esetekben, de ha az ember elbukik, ezzel teljesen a sátán szolgájává válik. Tudni kell azonban, hogy ideiglenes öröm és megelégedettség után, legtöbbször hamar szembe kerül az ember a valósággal. Mivel vannak gyakorlati példák előttünk, ezért aki Isten útját választotta, maradjon csak bűnnélküli, amennyiben rajta múlik!
Példaképpen azt mondja az Apostol: krisztus feltámadott a halálból, és többé meg nem hal, mert, hogy meghalt a bűnnek, és él az Istennek. Ennek példájával, mi is meghaltunk a bűnnek, vagyis megtértünk, és élünk Istennek, Jézus Krisztusban. Legyen ez ekképpen!
Az ige azt taglalja tovább, hogy a bűn zsoldja a halál - és itt vége is lehetne, mert ez megfelel egy definíciónak. Valóban, aki bűnt követ el, az nem az örök életre jut, hanem az örök halálra. Vagyis, nem lesz üdvössége, hanem a kárhozat az ő része.
Azonban az Ige még tovább folytatódik: …az Isten kegyelmi ajándéka az örök élet, a mi Urunk, Jézus Krisztusban”- tehát vége lehetne minden embernek, ha Jézus Krisztus nem vállalta volna magára a bűneinket, és ez által kifizette a váltságdíjat értünk. Így az adóslevelünk a Golgotai kereszten összetépetett, szabadok lettünk, a mi Urunk által.
Kedves Testvérek! Most, amikor egy olyan helyzetben van a világ, amikor minden percben ott függ felettünk a halál kardja, most aztán igazán kell egy nyugalmas és biztonságos helyet keresni. És higgyétek el, ez a hely egyedül csak az Úr Jézusnál van! Ő, aki szeretett, és ma is szeret minket, egyedül Ő az, aki életünket biztonságosan kezébe tartja. Éljünk hát ezzel a lehetőséggel!
Nem az ideiglenes öröm hiányzik a mi életünkből, hanem az az öröm, amit az Igéből olvasunk: „Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek” Filippi 4:4 Ezt tegyük hát!
A kegyelmi ajándékot, amit Jézus szerzett nekünk, hálával vegyük át, és ne törődjünk azzal, hogy a többi embertársaink mit mondanak, mire biztatnak minket. Maradjunk szilárdan az Úr Jézus védelme alatt, és amennyiben rajtunk áll, tegyünk bizonyságot embertársainknak, hogy őket is bevigyük Isten családjába! Adjon az Úr mindnyájunknak erőt hozzá! Ámen
Szánjátok oda a ti tagjaitokat...
Dózsa Lajosné