A napokban beszéltem egy kedves ismerősömmel, aki elmesélte, hogy munkanélkülivé vált. Fiatal kora óta kevés megszakítással egy munkahelyen dolgozott és egyik percről a másikra, 53 évesen elküldték. A vállalat nem szűnt meg, hanem leépítés történt, és ő is feleslegessé vált néhány kollegájával.
Mondhatná a hitetlen ember: „Pont őt küldték el, aki mindig maradéktalanul ellátta a munkáját? Mindig igyekezett megfelelni az elvárásoknak, és ráadásul még hívő is?”
Mikor láttam, hogy szomorúságnak nyoma sincs rajta, azt mondtam: „Örülök, hogy nem szomorít el a helyzeted.” - és ő ezt válaszolta: „Isten jobbat akar adni nekem. Isten mindig jót gondol el a számunkra.”Hallgattam, és szívemben hálát adtam Istennek, hogy ilyen erős hite van. Ha valaki egy olyan helyzetet - amikor kiveszik a szájából az ennivalót - úgy kezel, hogy ekképpen gondolkodik: „Isten jobbat akar adni”, az már erős hitre vall. Erős hitre, és Istenbe vetett bizalomra utal. Hallgattam őt, és nagyon örültem, hogy vannak még hívők, akik valóban hisznek az Isten maradéktalan, gondoskodó szeretetében. És a jutalom biztos nem marad el.
Milyen jó is Isten kezébe letenni minden terhünket, nem akkor, mikor már kimerülünk a megoldatlan helyzetekben, hanem a legelején, hogy lássa Isten, a ráhagyatkozást.
Ahogy mondta az ismerősöm: „Isten jobbat akar adni”
Igen, Isten a legjobb utat gondolta el a számodra, ha nem így lenne, más úton vezetne!!!