„Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól” (János 17:15)
Manapság gyakran gondolunk erre az Igére, amikor a világ forgatagában alig-alig tudunk megállni. A kísértés nemtől, kortól, függetlenül sodorni akar bennünket a széles útra, és ha engedjük, bizony sodródunk a többiekkel.
Van viszont egy másik Igénk is, amit mindig a szemünk előtt kell tartani! Bölcs Salamon ekképpen írt: „Minden féltett kincsnél, jobban féltsd a szívedet, mert onnan indul ki minden élet.” (Péld.4:23)
Valóban, ha az ember szíve tiszta, békessége van, akkor nyugodt, mosolygós, kedves, szeretetteljes, segítőkész, jól kezeli a konfliktus helyzeteket, és még sorolhatnám. Sajnos nem mindig határozható meg, hogy hivő vagy hitetlen embereknek van csak ilyen tulajdonsága? Hisz van hitetlen, aki fel van ruházva jó tulajdonságokkal, ám neki a legnagyobb bűne, hogy nem hiszi, és nem követi az Istent. Van viszont hívő ember, aki eljár a templomba, gyülekezetbe, de irigy, hatalom hajhász, pénzimádó, susárló, családi élete rendezetlen stb. tehát nem született újjá. Néha még egy újjászületett keresztyénnel is előfordul, hogy bele esik a bűnbe, de a Szent Szellem figyelmezteti, és ez már csak rajta áll, hogyan tud újra visszajutni a keskeny útra.
Láthatjuk, milyen nehéz megítélni, hogy ki a jó ember? Az, aki tele jó tulajdonsággal békességben él minden embertársával, vagy az, aki eljár a gyülekezetbe, de a bűnök még benne vannak az életébe? Ahogy Jézus mondta, „Csak egy a jó, egyedül az Isten.” Isten szemével pedig az a jó ember, aki megtért, követi az Urat, és minden akaratával azon van, hogy tiszta szívvel éljen. Mert mint olvassuk az Igéből: „Onnan indul ki minden élet”
Az emberek ilyen-olyan viselkedési formában élik meg a napjaikat. Milyen kár egy hívő embertől megkérdezni: Hogy vagy? Ugyanis már a beszélgetés kezdetén ki fog derülni, hogy, hogy van a kérdezett testvér. Aki elkezd panaszkodni, politizálni, és nem a körülötte végzett Isten munkáját dicséri, az nincs jól... Sajnos sokáig én is nehezen ismertem fel, és úgy gondoltam, csak a valóságot mondom el, és nem gondoltam, hogy ezzel együtt még jobban a nyakamba zúdítom a sátánt. Ha hívő módra élünk, akkor Isten megáld, és még a próbákat is könnyebben vészeljük át, ha viszont távol vagyunk Istentől, mit is várhatunk?
Jézus azt mondta: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy tartsd meg őket a gonosztól.!”
Van egy keresztyén mondás is: Nem az a baj, ha a hajó a vízben van, hanem az, hogy a víz a hajóban van.”
Egy kicsit vizsgáljuk meg előbb az Igét, majd a mondást, és ezt láthatjuk: Jézus az Atyát kéri, hogy ne kivegye a világból az övéit, hanem őrizze meg a gonosztól őket. A hívő embereknek a világban kell lenni, ott kell fényleni. A magatartásukkal mindenkor ki kell emelkedni a hitetlen emberek közül. Ott tudnak evangélizálni, Jézus missziós parancsát ott lehet teljesíteni. Úgy gondoljuk, egy Istent követő és félő keresztyén, még ha ki is van téve a világ veszélyeinek, az út porát le tudja söpörni magáról, hisz annyi útmutatást adott Jézus nekünk. „Mert nincs semmi rejtett dolog, mi meg ne jelentetnék, és semmi sem volt eltitkolva, hanem, hogy nyilvánosságra jusson.”(Márk 4:22)
Tehát egy Istenfélő hívő nyugodtan kimehet a harcvonalba, mert a lelki fegyverzettől kezdve, a jó tanácsig, a következményektől való óvásig, Jézus nevének hatalmáig, mindent megkaptunk az Úrtól.
A nagy baj azonban, mikor „a víz bejön a hajóba.”- Vizsgáljuk csak meg ezt a nagyon bölcs mondást! Ha egy tenger közepén elkezd szivárogni a hajóba a víz, még az elején csak észlelik, és rögtön megkezdik a védő intézkedéseket, mert különben elsüllyed a hajó.
Bocsássatok meg, nem tudom, ők mit tesznek ez esetben, de azt tudom, hogy nekünk hívőknek mit kell tenni. A bűn, általában nem beözönlik az életünkbe, hanem érezhető módon elkezd beszivárogni. Ezt észre kell venni! Akinek nincs Isten félelme, annak izgalmas azon a területen hajózni, amin talán soha sem járt, és a sátán élvezetessé teszi az első útját. Mikor már jól behajózott, egész messze, jön egy nagy vihar, és felborítja a hajót, mert a hajónak nem volt védelmezője!
Hányan és hányan hajóznak messze bent a partoktól, és a legsajnálatosabb, hogy ezek között vannak a mi keresztyén testvéreink is!
Kis faluban élve, szinte mindenki ismeri egymást, mindenkinek megvan a kialakított véleménye a másikról, akár a keskeny úton, akár a széles úton jár. Városon viszont nem ismerik az emberek egymást, bármit tesz, legtöbbször csak az Isten követi minden lépését, és majd számon kéri azt.
A hívő ember élete is tele van útjelzőkkel amik, mint valami KRESZ táblák, védik az autósofőröket a balesetektől.  De ha valaki nem tartja be a szabályokat, pénzbüntetést is kaphat, de sok esetben az életével fizet érte!  Így vannak a mi számunkra is szabályok a Bibliában, amit saját magunk megóvása miatt kellene betartani.
A fejlődő világban élünk, és kitaláltak egy világi oldalt a Facebookot, ami segítségével nagyon jól tájékozódhatunk ismerőseinkről. Néhány perc múlva szinte egy képet tudunk róluk alkotni, ami közelebb hoz vagy teljesen eltávolít tőlük.
Kedves ismerősöm, aki egykor teológián végzett, karate ruhát árusít, amit meglepődve olvastam, és arra gondoltam, talán kinőtte. De hát, mit keres egy hívő birtokában karate ruha?
Másik testvérem, világi szennylapot oszt meg az oldalán.
De van, aki Pintér Imre „Homokba kell írni” dalával buzdítja ismerősét a helyes cselekedetre.
Egy másik szeretett testvérnőm oldalára kattintva, nem botránkozok meg, mert a világi közösségi oldalon is az, aki valójában. Istent szerető, tisztelő és ez minden sorából kitűnik. Nem szégyelli Istent megvallani, és öröm olvasni minden szavát. Nem reklámozza a szennylapot, sem nem ad-vesz, hanem arról beszél, ami a szívében van. Dicsőség érte az Úrnak, hogy vannak még ilyen hívők is!
És lám néhány ismerősre kattintva, kirajzolódik előttem maga az ember. Az ember szívének állapota! És mint tudjuk, minden innen indul ki.
Testvérek! Benne vagyunk mindannyian a világban, és mint láttuk, az előbb említett példából, nem mindenkiben van a világ!!! Tehát a hajó a vízben van, de a víznek nem kell a hajóban lenni! Nem kell nekünk azonosulni a világgal, hogy több barátunk legyen, hanem a világban is maradjunk meg hívőnek! Beszédünk, cselekedetünk, hadd sugározza csak ezt! Higgyétek el, Jézus ezt várja el tőlünk!
És, ha megmaradunk a világban is fények, és tudunk világítani, higgyétek el, védelem alatt állunk. Hisz maga Jézus mondta: „…hanem őrizd meg őket a gonosztól!” Higgyünk az Ő szavaiban!!!!!!!!!