Aztán egyik nap a keresztyén testvéremnek kijelentette az Úr, hogy baj van és kereste is a találkozást ismerősével. Beszélgetni kezdtek, és már az első néhány mondatban a kijelentés beigazolódott. Ugyanis kedves testvérünk, aki csak botorkál Isten útján, felfedezett magának egy szakadár, tévtanításokkal elárasztott gyülekezetbe járó embert, aki a maga sajátos bajával még lejjebb húzta őt is. Szépen ők dolgozgattak együtt, bár senkinek nem dicsekedett el vele. A beszélgetés ment tovább közöttük és fény derült arra is, hogy az illető kölcsön szokta a kocsiját kérni, hogy segítséget szokott tőle kérni, és legutóbb teljesen tönkrement a gép, amivel együtt dolgoztak. Keresztyén testvérem rávilágított az igazságra, hogy ne tartson maga mellett olyan barátot, aki nem Isten útján jár, és még anyagi bajba is sodorja. Kicsit dühösen elmondta, hogy évek óta lelkigondozza őt, de olyankor, mikor már valaki bemerítkezik, akkor tudnia kell mindenkinek, hogy az Úr beállította egy útra, amin járnia kell. „Lelkigondozónak gondoltam magam, nem pedig szamárvezetőnek, aki mutatja a másiknak minden lépését, az meg odamegy, ahová tetszik.” Határozott kijelentés volt ez! A másik azt mondta: „Örülök, hogy Isten ilyen határozott embert állított mellém, aki megmondja az igazat.”- Nem kedves barátom, ismét mondom, hogy én lelkigondozó vagyok, és nem szamárvezető! Ismered -e ezt az Igét? „ Ne tévelyegjetek! Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok”I kor. 15:33
Hagyatkozz Isten Szent Lelkére, aki megadja neked azt a bölcs vezetést, amire ember soha nem képes! Biblia helyett ne a Mai Igét olvasd reggelente, mert egyetlen könyv sincs olyan fontos, mint Isten beszéde! És végül, szánj mennél több időt Istennel való beszélgetésre, és vigyázz, ne a kérésekkel kezdj, hanem a hálával! Szólj bátran, ha segítségre van szükséged, de elsősorban az Úrral beszélj meg mindent!