Idézet:  O.J. Gibson: A keresztyén Hit alapjai című könyvéből:  7. lecke

Kísértés legyőzése: Az erkölcs területén az ember közös tapasztalata az a felismerés, hogy erős vonzódás vagy késztetése van annak elkövetésére, amiről tudja, hogy helytelen. Néha sikeresen ellenállunk. Máskor beadjuk a derekunkat. Ezt a sürgető érzést vagy csábítást „ kísértésnek” nevezzük.

Képességünk a kísértés felismerése és sikeres ellenállása Isten ereje által, nagyban meghatározza hitbéli előrehaladásunkat. Vereséget vagy győzelmes életet eredményez.
 
Mi a kísértés? Bibliai értelemben a kísértés több dolgot is jelent.
 
PRÓBA: amikor Isten próbára teszi az embert a Hit területén ( 1 Mózes22:1,  2 Mózes 15:25,  16:4,
A hitpróba lehet közvetlen,mint Isten Ábrahámnak adott parancsa esetén, hogy áldozza fel a fiát. lehet közvetett is az élet nehézségeiben és üldöztetéseiben ( Jakab 1:2-3,  1Péter1:6, 4:12,) A próbatétel célja, nem Isten informálása, hanem sokkal inkább hitünk valóságának bizonyítása.
 
KIHÍVÁS: negatív értelmet hordoz ez a szóhasználat itt, amikor az ember provokálja Istent. (2 Mózes 17:7,  Csel. 15:10, 1Kor. 10:9, Zsidók 3:8,) Az ember kísérti Istent, amikor a Szentírással, ellentétes cselekedeteivel szemben, kétségbe vonja az Ő szeretetét, vagy hatalmát, ill. folytonos engedetlensége által visszaél az Ő kegyelmével.
Az ilyen cselekedetek kihívják Isten haragját. ( Zsolt 106: 29,  Ésaiás 5:25)

CSÁBÍTÁS: vagy vonzódás annak a cselekvésre, ami helytelen Isten előtt. Legtöbbször ez a jelentés jut eszünkbe a kísértés szó hallatán. (Jak. 1:14, Gal 6:1, 1 Tim. 6:9,
1Tesz. 3:5)  Ez a mostani leckénk témája. Isten direkt soha nem kísérti az embert.( Jak. 1:13) bár megengedi a sátánnak, hogy ezt tegye. Néha azt is megengedi, vagy gyötörje a hívőket (Jób 1:12, 2: 3-6)
Amikor a Zsoltáríró Istenhez folyamodik, hogy próbálja meg őt, nem jár e téves úton, bizonyára az első jelentésre gondol. (Zsolt. 139: 23)
Amikor sátán felszólítja az Úr Jézust, hogy vesse le magát a templom párkányáról, ő elutasítja, hogy kísértse Istent ( Lk. 4:12) Ez a második jelentés. A Miatyánk imádságban benne van, hogy „Ne vígy minket kísértésbe” (Máté 6:13) és igy folytatódik: „de szabadíts meg a gonosztól”
Egyértelmű, hogy itt a kísértés, harmadik jelentéséről van szó. Minden használatot gondosan meg kell különböztetni.
Bátorító azt olvasni Isten Igéjében, hogy „ Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket” Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni , sőt  a kísértéssel  együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy elbírjátok azt viselni” ( 1 Kor. 10:13)
Isten a kísértést saját céljára és az ember javára használja fel. Általa bemutatja a hitet és a tisztességet, fejleszti egyéni jellemünket –pl.türelemre tanít, és gyakran befogja az ellenség száját is.