Adventi reménység
A lelkem szárnyakon jár,
Hordozza a szent remény.
A szívem csendesen vár,
Igy Advent idején.
Föl, fölszáll a magasba,
Fohászom, hő imám.
S tudom, válasz jön arra,
Amit a szív kíván.
Mit Advent sző titokban,
Karácsony végzi be.
Sok elzárt szív kipattan,
Megnyitja az Ige.
S, míg angyalének hangzik,
Dicsérve áldva Őt.
Sok szív a porba hajlik,
Az Úr Jézus előtt.
Emelje hát a lelkem,
Dicső Hit és Remény.
Szívem, te maradj csendben,
Szent Advent idején!
Szerzője ismeretlen.