Szilveszterkor
Ha végig nézzük most e röpke évet,
Amely, ma már a múltba hull,
Bűnbánattal valljuk meg Istenem Néked,
Hogy a gonosz, sokszor ejtett rabul.
Eszünkbe jut, ha elmerengünk kissé,
A szívünkben annyiszor kihunyt a láng.
De sokszor vált köddé a boldogság,
Mert elfelejtettük szent Igéd szavát.
Urunk, legyen számunkra szent kezed,
Vezérül, mint emlékezet.
Hogy ne tudjuk elfelejteni,
Azt, ami jó volt.
A rossz oszoljon el, mint a hab,
Tegyük hűségesen, mit Igéd mondott,
Az Új év így lesz biztosabb,
És boldogabb.
Szerzője ismeretlen