„Boldogok, akik sírnak: mert ők megvigasztaltatnak… Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a Mennyeknek országa. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, akik előttetek voltak.”  (Máté 5:4, 10-12)

Jézus gondolkodásmódja egészen más, mint az emberé. Egyedül akkor érthetjük meg igazán az Ő szavait és akkor láthatunk úgy, ahogyan Ő, ha feladjuk az emberi látásunkat és kérjük Őt, hogy nyissa meg lelki szemeinket. Ebben a keserűséggel teljes világban csakis akkor leszünk képesek Isten Fiaiként helytállni, ha teljesen kizárjuk a fizikai emberünk érzéseit. A fizikai ember ugyanis a lélek ellen tör, és ha annak engedünk teret, nem lehetünk Isten fáradhatatlan harcosai, akik Ővele kőfalakon ugranak át. Pedig erre vágyunk, nem igaz? Jézus ekképpen szólt a tanítványaihoz:  „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok, a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.” (Márk 14:38.) A testünk, az emberi érzéseink nagyon törékenyek, az utolsó idők hozta meghidegült szeretetben, a folytonos küzdelmekben még egy keresztény ember is olyannyira képes megfáradni, hogy felteszi a kérdést: Hová veszett a boldogságom?
Testvérem, olyan időszakot élsz át, amikor sír a lelked? Háborúságot szenvedsz? Szidalmaznak és háborgatnak? Tudod, mit mond erre a te Mestered? – Hogy BOLDOG vagy ezekért. Első hallásra csak sorra jönnek fel benned a gondolatok…. Hogy lehetnék boldog, amikor véget nem érő háborgattatásokat kell átélnem, és a lelkem már olyannyira sír, hogy alig hallom meg tőle az Úr  hangját…? Testvér! A te könnyeid mind meg vannak számlálva, minden fájdalmadról tud a te Urad. Olyannyira szeret téged, hogy karjaiban hordoz ebben az időszakban, és ezt mondja neked:  „Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak. Ímé, megszégyenülnek és meggyaláztatnak, akik fölgerjednek ellened, semmivé lesznek és elvesznek, akik veled perlekednek.” (Ézsaiás 41:10-11). Olyan Urunk van, aki tökéletes szülő, Neki jobban fáj, ha téged bántanak… felkel, mint győztes oroszlán és semmivé teszi a veled perlekedőket. Boldog vagy, ha sírsz, mert Ő megvigasztal téged. Milyen az Ő vigasztalása? Minden emberi örömöt felülmúl… és annyi erőt, hitet képes neked adni, hogy hatalmas eszköz lehetsz majd az Úr kezében.
A legnagyobb ajándék ígéretét kapod, ha háborúságot szenvedsz az igazságért. Az mondja az Úr, hogy tiéd a Mennyeknek országa. Miért ilyen nagy a jutalom az igazság miatt való harcért? Az igazságért harcolni csak az tud, aki képes lemondani a népszerűségről, az emberektől jövő szeretetről ISTENÉRT, az Ő igazságáért. Testvérek, itt a Földön a mi feladatunk megmutatni az igazságot az embereknek, és ha kell, harcolni érte. A Mennyeknek országát ígéri az Úr mindazoknak, akik nem alkusznak meg az ideiglenes örömökért az igazságot elferdítve. Ugye megéri harcolni?
Örüljünk és örvendezzünk, ha szidalmaznak, háborgatnak, és gonosz hazugságot mondanak rólunk azért, mert mi Isten mellett, az Ő igazsága, az Ő munkája mellett állunk. Letekint az Úr az Ő harcosaira, akik megtépázva, szavakkal ostorozva, eltiporva, könnyek között küzdenek Istenért, Isten akaratáért és büszke rájuk, olyannyira, hogy bőséges jutalmat készít nekik az Ő országában.
Így szól ma Hozzád és hozzám az Úr: „Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.” (Zsoltárok 37:10). Egyedül az Úrra, az Ő vigasztalására, ígéretére, jutalmára tekintsünk és nyíljanak meg lelki szemeink, hogy megláthassuk ezekben a körülményekben is az Általa mondott BOLDOGSÁGOT!