Szükségem van Rád!


Jézus, szükségem van Rád,
Mikor magányos vagyok.
Ha betegség támad rám,
És, hogyha erőm elfogyott.
 
Nálad nélkül nincs jelen,
Semmit nem ér a jövő.
Ami elmúlt, az kárba veszett,
És minden olyan tovatűnő.
 
Szükségem van Uram Rád,
Mikor kezed örömet osztogat.
Szívem vidáman kalapál,
És én, nézlek oly boldogan.
 
Kell, hogy velem legyél,
Fogd erősen a kezem!
Félelmem idején,
Te légy ott mindig énvelem.
 
Szükségem van Rád, Jézus,
Ha öröm, vagy bánat ér.
Melletted nyugszik meg a szívem,
Nekem is örök életet szereztél.
 
írta: Dózsa Lajosné
 
 


Maradj egy kicsit csendben!
 
Maradj most egy kicsit csendben,
Hagyd, hogy a Szent Lélek beszéljen!
Lágy hangját, ne a füleddel halld meg,
Hanem akard, hogy a szívedhez elérjen!
 
Szíved ajtaját tárd ki néki mindenkor,
Hívd be, hogy ott lakjon nálad!
Legyen a szíved lakója ott,
Legyen néked, hűséges erős társad!
 
Ő a Segítő, Vigasztaló, Pártfogó,
Kell -e embernek több ettől?
Ő lesz életedben az igaz szó,
És szeretni fogod, szíved mélyéből.
 
Hagyd, hogy az arcodat megsimítsa,
Bársonyos, lágy, finom érintéssel!
Kérd, hogy az életed megigazítsa,
És tanulj meg élni szeretettel.
 
Hallgasd, most csak Ő beszéljen,
Járja át tested, lelked szelíd hangja!
Szíved Tőle soha ne féljen,
Mert nem tör reád a haragja.
 
Jöjj, Szent Lélek mesélj most nekünk,
A csodás Mennyről, az örök hazáról!
Ahol mindenkor Jézussal leszünk,
Most még csak emlékezünk szaváról.


Költözz a szívembe Szent Lélek
 
Költözz a szívembe Szent Lélek,
Boldogan helyet adok Néked!
Légy ezen túl mindig vélem,
Ne legyél csupán a vendégem.
 
Érezd otthon magad nálam,
Szívem ajtaját Néked kitárom!
Ezért életem útját te vezesd,
Minden napon ezt kívánom.
 
Te vezérelj el minden igazságra,
Hozd fel bennem a bűnök özönét!
Ne engedd, hogy más úton járva,
Elveszítsem a megváltás örömét.
 
Legyél velem, amikor búsulok,
Arcomról töröld le a könnyeket.
Fájó szívem, had legyen boldog,
Zajos életembe, te tegyél rendet!
 
Töltsd tele a szívem, Szent Szellem,
Hogy véled csordultig legyen!
Érezzem meg, hogy itt élsz bennem,
Drága Szent Szellem Isten!

Hogyan viszed az Evangéliumot?
 
Hogyan viszed az Evangéliumot,
A széles világon az embereknek?
Mikor akarod mondani, ha nem most,
Ennek a megfáradt nemzedéknek?
 
Azt mondod, hogy kedves a gyülekezet,
Vagy szólsz, hogy Jézus vár téged?
Te mivel csábítod oda az embereket,
Hogy a sok hitetlent, mind elérjed?
 
Ne te próbáld meggyőzni a világot,
Hisz nem a te dolgod ezt tenni!
A Szent Szellem mondja el az igazságot,
Ha te, akarsz jó szócső lenni.
 
Milyen nagy igazság, hogy egy napon,
A földre született Isten egyetlen Fia.
Hogy megváltsa a bűnös világot,
És aki hisz, ne lásson halált soha.
 
Hogyan mutatod be az Evangéliumot,
Ha nem a színtiszta igazsággal?
És mikor megtudják a nyílt igazságot,
Nem cserélik fel semmi mással.
 
Mond el a hírt minden embernek,
„ Jézus érted is meghalt a kereszten”
Hogy mozduljon meg szíve mindenkinek,
És senki, más Istent ne keressen!
 
írta: Dózsa Lajosné
2014.02.
 
 
 


Hűséggel vártam Rád

Hűséggel vártam Rád,
Én igazán vártalak.
Pedig azt sem tudtam,
Hogy a világban merre vagy?
 
Voltak az életben,
Hullámhegyek és völgyek,
De kitartóan az Úrra néztem,
És a könnyeket letöröltem.
 
Istentől vártalak, hogy egy nap,
Szépen csak betoppansz elém,
Igazi öröm lesz a pillanat,
Mikor kezed megfoghatom én.
 
Hűséggel az Urat szolgáltam,
De szívemben mindig vártalak,
És egy szép napon valóban,
Az Úr akaratából megláttalak.
 
Szívem nagyot dobbant akkor,
Szememben megvillant egy fény,
Éreztem, hűségem jutalmául Isten,
Elhozott, és letett én elém.
 
Most fehér ruhában állok,
A kezem a kezedbe teszem én,
És, hogy már hozzád tartozok,
Életünket bearanyozza a fény.
 
Az, hogy az áldás rajtunk legyen,
Fogd, Te is erősen az Úr kezét!
„ Mert a hármas kötél nem szakad el,
Azt, semmi nem tépheti szét!
 
Írta: Dózsa Lajosné


Megtaláltalak


Már régóta kerestelek téged,
És végre, most megtaláltalak.
A szeretet tüze bennem égett.
Nem engedte kialudnia lángokat.
 
Éreztem, hogy te élsz valahol,
De nem foghattam a kezed,
Nélküled egyedül bolyongtam,
És nem találtam sehol a helyem.
 
Nagy távolság volt közöttünk,
És még soha nem láttalak,
De a meghátrálás nem győzött fölöttünk,
Mert kitartóan téged vártalak!
 
Imáimban könnyes szemmel kértem,
Hogy hozzám is eljöjjön a boldogság,
Türelemmel vártam a nagy csodára,
És bízva bíztam Jézusban.
 
Majd egy szép napon a könyörgésem,
Meghallgatásra talált.
Az Úr adott nekem egy társat,
Aki Isten házába is velem jár.
 
Most itt vagy, és foghatom kezed,
Én boldog pillantást vetek Tereád,
A szívem azt kérdezi tőled:
Tudod e, hogy a hála kinek jár?
 
Szelíd mosolyunk egymásra talált,
Szívünk szeretetet ígér a másiknak.
És mind a ketten tudjuk már,
Hogy az Úr adott minket egymásnak.
 
írta: Dózsa Lajosné
 
 


Húsvéti Öröm
 
Nem a nyuszi tojja a Húsvéti tojást,
És nem a bárány jelzi az ünnepet.
Nem is a locsolás, a nagy vidámság,
Ami felvidítja a népeket.
 
Nem a veder víztől, a kölni illatától,
Nem hervad el a lány,
Mert ez csak népi megszokás,
És talán nem mindenki vágyik rá.
 
A Húsvét ünnepe azért igazi öröm,
Mert bűneink miatt meghalt,
De harmadnapra feltámadott az Úr!
A feltámadás ünnepe erről szól.
 
Passió nélkül, nincs feltámadási öröm,
Mert tudni, és érezni kell a fizetséget.
Látni kell a szögektől átlyukasztott kezet,
És látni, az ütésektől vérző testet.
 
Isten egy könnycseppet ejtett a földre,
Mikor a Fia a Mennybe érkezet,
Mert érezte, hogy túl nagy volt az ár,
Amit az emberekért Jézus tett.
 
Ember! A megváltás miattad történt,
A bűneidet az Ő vállára vette át.
Vére elmosta valamennyi vétket,
Igy Isten, rajta keresztül bűntelennek lát.
 
írta: Dózsa Lajosné



A kereszt titka
 
Amíg egyedül jártam,
Csak önmagam körül forogtam.
Életem célja homályba veszett,
Nem értettem a miérteket.
 
Miért ilyen az élet,
Miért a sok csalódás és seb?
Miért van úgy, hogy nem értenek meg,
A magánytól szívem miért remeg?
 
Honnét a sok kínos szenvedés,
Hitem miatt miért ér megvetés?
Kitől jön a gyötrő fájdalom,
Miért, meddig? Nem tudhatom.
 
De jött egy nap, egy szent pillanat,
Fény ragyogta be az utamat.
Egy keresztről hullt a fény reám,
S minden megváltozott ezután.
 
Elnémult bennem a sok miért,
Már nem lázad a szívem semmiért,
Bármit teszel, Uram úgy legyen,
Én követlek engedelmesen.
 
 




Nagypéntek

Emlékezzünk most meg,
Arra felejthetetlen napra,
Mikor Jézus Krisztus az életét,
A bűnös emberekért adta.
 
Szívünkben éljük át,
Azt, amit akkor Ő érzett,
Az ütések kínzó fájdalmát,
Mitől az egész teste vérzett.
 
Csendesedjünk most el,
Szívünkből hulljon a megbánás könnye,
Mert ott voltunk mi is bűneinkkel,
A felbőszült tömegben.
 
De az Isten egyetlen Fia,
Bűneinkért kifizette az árat,
Hogy az övéit ne kárhozat,
Hanem az örökélet várja.
 
Hajtsuk meg fejünket,
Szívünket áztassa a megbánás,
Az értünk kiontott vér,
Hozott számunkra szabadulást.
 
írta: Dózsa Lajosné



Virágvasárnaptól Húsvétig

Ma még pálmaágakat lengetnek,
Hozsannát kiáltanak felé.
Hogy lábát a kő ne törje fel,
Felsőruháikat terítik elé.
 
Ma még ujjong az ünneplő nép,
Minden dicsősség csakis Jézusé.
És királlyá kiáltják ki Őt,
A nép teszi ezt ünneppé.
 
Aztán elmúlt néhány nap,
És a dicsősségnek vége talán?
Hozsánna helyett”Feszítsd meg-t „kiált,
A felbőszült néptömeg már.
 
Pilátus kegyelme nem volt elég,
Nem tudta megállítani a tömeget.
Meghurcolták, leköpdösték,
Vérző testét, kegyetlenül ütötték.
 
A gyilkos Barabás helyett őt vitték,
És keresztfára szegezték.
Oldalát karddal átszúrták,
Ám jött a földindulás, és ott hagyták.
 
De amint megmondta, három nap alatt,
Felépíti a lerombolt templomot.
A halál nem tudta fogva tartani,
Mert Jézus a halálból feltámadott.
 
írta: Dózsa Lajosné 



More Articles ...

  1. Hűséggel vártam Rád
  2. URAM, HÁLA NÉKED
  3. Gyere közelebb
  4. Jézus nem változik!
  5. Szükségem van Rád
Page 9 of 32