Kerestem a tavaszt

Kerestem a tavaszt a napsugárban- és melegített,
Kerestem a tavaszt a nyíló virágban-és illatozott,
Kerestem a tavaszt röpke madárban- és dalolt,
Kerestem a tavaszt, enyhe szellőben- és simogatott,
kerestem a tavaszt esőcseppekben- és záporrá lett,
Kerestem a tavaszt gyermekmosolyban-és rám nevetett,
kerestem a tavaszt titokban, és- reménységgé lett,
Kerestem a tavaszt édesanyákhoz közel-és átölelt,
Kerestem a tavaszt és- megtaláltam a szeretetben.

írója ismeretlen

Ha Krisztus hív

Ha Krisztus hív, menj, ne tétovázz,
Attól ne félj, hogy megaláz.
Ha szíved sötétjébe ér el,
Mindent látó tekintetével.

Hisz azért hív, hogy megbocsásson,
Hogy megtisztítva útra bocsásson.
Hogy meggyőzzön, mint a régi Tamást,
A bűnből adjon gyógyulást.

Ha Krisztus küld a zord világhoz,
Testtel és vérrel ne tanácskozz!
Légy az Ő jó vitéze bátran,
Segítség van parancsában.

Nem marad el a győzelem,
Nyomában élet, fény terem
Rajtad át, gyenge vagy pedig,
Ereje elvégeztetik.

Egyszer előhív élve, holtan,
Mindenkit, legyen légben, vagy porban,
Tengerben, vagy Holdban, bárhol,
S, mint rothadó gyümölcs a fáról.

Akkor lehull a föld semmiségébe,
Bevesz majd a fényes seregébe,
Ha dicsőségben megjelen,
Hogy győzve győzzön mindenen.

Jézussal

Porban ül a néma, aki vak és szegény,
Kinek az életében oly kevés a remény,
De Jézus arra jár, gyógyítván a beteget,
Meghallja ezt a vak, kiáltozván integet.

Názáreti Jézus, könyörülj rajtam,
Hisz a kéklő eget sohasem láttam.
Szólt Jézus: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled?
Hogy lássak jó Mester, lássalak Tégedet.

Lássak embereket, füvet és virágot,
Mit a Nagy Mindenség szent keze alkotott.
Én is vak voltam, és béna,
Nem ismertem Jézust, ki a vérén megváltott.

Eddig és ne tovább! Szólt Jézus és megálltam,
E nagy szeretet a szívembe zártam.
Azóta boldogság lakja a szívemet,
Hisz a vérén váltott meg engemet.

Kimondani nem tudom, hisz a szám kevés lenne erre,
Hogy mit nyertem Nálad, Isten szent szerelme,
Szeretlek Jézusom, bűnösök barátja,
Úgy vágyik a szívem, a Te országodba.

Vágyik Hozzád szívem, Óh, nagy Isten Fia!
Megváltó Jézusom, Istennek báránya!
Ki értünk véreztél a kínos Golgotán,
Ki értünk szenvedtél a kínos keresztfán.
Hogy éljünk Tebenned, és Teveled járjunk,
Hogy Teveled járjunk és kövessünk Téged,
Hogy Neked szenteljük az egész életünket.
Oly jó Veled járni, Te örök szeretet.

Azért kérlek Uram, Te légy velem,
Ha a sátán közeleg, ha vész tör ellenem.
És végül majd egykor, ha számot kell adnom,
hogy mit cselekedtem Krisztusért?
Töröld el Uram sok gyengeségemet,
Hogy rajtad keresztül az Atyához menjek.

De sokszor nem értem

De sokszor nem értem az utat,
Amelyen Isten vezet.
És elfogadni is oly nehéz,
Amit Ő megengedett.

Tudom, hogy nem érhet semmi baj,
Csak úgymond véletlenül,
Először minden, ami engem ér,
Az Isten elé kerül.

Köszönöm, hogy Rád bízhatom,
Örökre már magam,
Amint vagyok, úgy jöhetek,
Tehozzád, hű Uram!

Köszönöm, hogy csendet adsz,
Ha a szívem háborog,
Köszönöm, hogy minden nap,
Imádkozni tudok.

De sokszor nehéz lemondani,
Arról, ami kedves nekem,
Nehéz a másiknak engedni,
A vitás kérdésekben.

De sokszor teszem, panaszkodom,
Hogy semmi sem sikerül,
És közben azt észre sem veszem,
Hogy mennyi baj elkerül.

Szerzője: ismeretlen

A hit ereje

Sose engedd, hogy becsapódjon
Az ajtód Isten előtt,
Tégy bizonyságot mindenkor,
Hogy áldod, szereted Őt.

Hidd el, hittel, szívdobbanással,
Ő az Égi Király,
Véd, őriz, vihar ha tombol,
Nap süt, ha az eső szitál.

Lelked szárnya Hozzá repüljön,
Dallal zengve nevét,
Megérzed majd az Ő szerelme,
Áradva, árad feléd.

És ha szíved csordultig telve,
Tenned kell valamit,
Mondd el, hirdesd, kiáltsd világgá,
Éltető jóság, az Istenbe való Hit!

szerzője: ismeretlen