Keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind megadatnak nektek" (Mt 6,33)

Az elmúlt hetekben nagyon rám terhelődött, hogy a helyes sorrendre figyeljünk. Hogy tudjuk, hogy az Úr az első, és nincs más választási lehetőség. Mióta kertes házban élünk nagyon előjött, hogy mennyi teendő van a ház körül, a legtöbb szabadidőmben azon gondolkoztam, hogyan tehetném szebbé a környezetemet, hogy komfortosabban érezhessem benne magam. És bizony a hétvégéim legnagyobb része ezek megvalósításával telt el.  Minden idő, amit az otthoni gyomok eltűntetésével töltöttem azért történt, hogy a portám rendben legyen, ne legyen benne annyi gaz, ne szaporodjon el, mert akkor nagyon nehéz kiirtani. Ezen felül még anyagi befektetéssel próbáltunk olyan dolgokat beszerezni, amelyek nem csak egy viszonylag gazmentes állapotot tartanak fenn, hanem fejlesztések a kertnek, ahol majd szeretnénk több időt tölteni kiüléssel, beszélgetéssel, főzéssel, fürdéssel valamikor.

Talán már rá is jött az olvasó a párhuzamra a szellemi életünkkel.

Ha nem töltünk vele megfelelő mennyiségű időt, akkor megjelenik benne a bűn. Ha nem ápoljuk a kapcsolatot Istennel imában, bibliázásban, alkalmakban akkor olyan lesz a szívünk, mint a több hete nem kezelt kert. Térdig érő bűnben gázolva próbálunk tűzoltó jellegű munkával valami féle látszatot fenntartani, hogy minden rendben van. Ha nem kérjük Isten folyamatosan, akkor nem tudunk a bűn fölé kerekedni, az óember hamar megpróbálja átvenni az irányítást.

Ha képesek vagyunk annyi pénzt áldozni az életünkben arra, hogy az otthonunk kényelmes, felszerelt legyen, ami igazából csak egy átmeneti otthonunk, és semmit nem viszünk magunkkal a túlvilágra, akkor mennyivel inkább fontos lenne, hogy Isten szívünkbe helyezett országát építsük, amit az örökkévalóságba is magunkkal viszünk. Mert az ige is azt mondja egyszerűsítve, hogy csak az számít, amit Isten országáért teszünk, a többi maximum időpocséklás az örrökéévalóság kérdéskörében.

Ehelyett az egész életünk egy harc gyakorlatilag a pénzért, a pénz által adott hamis boldogsáért, vagy persze csak a megélhetésért. Egyszerűen korlátolt elménkkel nem vagyunk képesek felfogni mit is jelent az alapige valójában. Mert meg akarjuk érteni, hogyan működhet így az Isten országa, nem hagyjuk, hogy a hit dolgozzon az életünkben. Meg akarjuk vásárolni a kegyelmet, a hitet cselekedetekkel, mert az sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint kitakarítani a szívünket, mint megélni az igét. A gyomok a szívűnkben egész máshogy tűnnek el mint a kertünkből.. Nem egész napos izzadságos munkával kell tőlük megszabadulni (bár van, ami csak böjttel megy ki), hanem a kegyelem által, amiért nem kellett egy gazszálat sem arrébb tennünk, csak hinni kell benne, csak el kell fogadni, hogy a Jézus vére megigazít, megtisztít!

Csak értsük meg, hogy helyre kell állítanunk a fontossági sorrendet. Bár el kell végezni a ház körüli dolgokat, hogy ne temessen be piszok, de előbb mindig a saját életeünk, a szívünk körül tartsunk rendet. Reggel mikor kipattan a szemünk, hogy ma is mennyi munkát kell elvégezeni, és már azon gondolkozunk, hogyan fog beleférni a napba, akkor emlékezzünk meg az Úrról, kezdjük vele a napot, ő bőségesen visszapótolja a Vele tölött időt, arról nem is beszélve, hogy csak az az idő számít, amit Vele töltünk, csak annak van értelme igazából. Minden mást ítéljünk kárnak és szemétnek, szükségtelen rossznak.

 


„Tövisek és kelepcék vannak a görbe úton: aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat.” Példabeszédek 22, 5

Ez az Ige igazán érdekes, nem gondolod? Muszáj volt töprengenem rajta. Ahogy élem az életemet, szembetalálkozom sok-sok tövissel és kelepcével. Lássuk csak az elsőt. Kicsi vagy nagyobb is lehet a tövis, nem okoz nagyon komoly sérülést, de bosszúságot igen. És tud ám sajogni a helye egy ideig. Ért már ilyen Téged is? Csak sétálunk, azt érezzük, hogy vívjuk a hit nemes harcát, és apró kellemetlenségek sorozata rontja el a kedvünk, megsebez, elszomorít, már nem is tudjuk élvezni a tájat. Van belőle olyan, amit egyből kikapunk, és hamarabb gyógyul is. De olyan is, ami alig észrevehető, mélyre fúródik és fájdalmak árán, esetleg feltárás után, nehezen távolítható el, napokig vagy hetekig gyógyul. A másik ennél azért durvábban hangzik. Kelepce. Rabul ejti valamelyik végtagot vagy az egész embert, a lényeg, hogy onnan az áldozat már magától megmenekülni képtelen. Ez a fajta kellemetlenség is ismerős lehet a számunkra, amikor valami hidegzuhanyként ér, váratlan és ellehetetleníti a létezésünket, az örömünket, azt, hogy tovább éljük a megszokott életünket. Annyira érdekes a példabeszéd. Azt mondja, ezek a görbe úton vannak, és hogy elkerülhetőek lennének… Hmmm… Talán nem is annyira váratlan és hideg az a zuhany. Talán vannak olyan szakaszai az életre szóló túránknak Jézussal, ahol mi levágjuk a távot, nem egyenes utakra tévedünk, és ott várhatóan veszély leselkedik ránk. Vajon akkor miért nem szaladunk gyorsan vissza??? Vagy már tapasztalt, tizen-huszon éve „túrázóként”, mégis miért próbálunk rá még mindig a rövidítésekre??? Talán azt gondoljuk, hogy jobb és gyorsabb utat találtunk a célhoz, mint a Túravezető… Ki kell, hogy ábrándítsam magam és Téged is, sajnos ez a gyorsabb és jobbnak vélt út bizony tele lehet megpróbáltatásokkal. Először talán azt az egy-egy tövist, kibírjuk, nem is találjuk furcsának, – velejár – megyünk rendületlenül tovább a saját fejünk után. De aztán a legtöbb ilyen kis kiruccanásnak egy csapda a vége. Ahol aztán nincs más választás, be kell látnunk, hogy egyedül nem megy. Egy ideig kapálózhatunk, de aztán a legjobb, ha segítségért kiáltunk. Persze, hogy Jézushoz!

Szóval, ha egyre barátságtalanabb a táj, sötétedik az erdő és már nem látjuk a Mestert, akkor gondolkodjunk el rajta, hogy jó helyen járunk-e, hogy is keveredtünk erre. Nem kell minden egyes tövisbe belenyúlni, belelépni és nem törvényszerű, hogy a környék összes kelepcéjének a mélyén ülnünk kell egy keveset. „aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat”! Szeretnék az lenni, aki még ha egy pillanatra azt is gondolja, hogy talán megfelelőbb számára, az a kis görbe, rejtélyes út, a Lélekre hagyatkozva nemet mond. És ezzel elkerül számára gonoszul előkészített kísértéseket, sebeket okozó tövises bokrokat, és testet, lelket és örömet magába záró csapdákat. Ébredj holnap úgy, hogy azt mondod: „Jézusom én Veled szeretnék ma menni végig az egyenes úton, és segíts, hogy elkerüljek minden tövist és kelepcét, amelyet az ellenség nekem erre a napra elkészített. Ámen!” Én így teszek!

„Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek”
És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben, nagyhatalommal, dicsőséggel” Máté 24:29-30

A fenti két Igeszakasz, tudom, hogy minden emberben mélységes félelmet okoz, legyen az hívő, avagy hitetlen.
A Máté 24-ben Jézus, az Ő visszajöveteléről és a világ végéről beszél, mindarról az igazságról, ami be fog következni.
Ma nagyon kevés embernek jut eszébe ez az idő, ugyanis mindenki igyekszik rózsaszínben látni a jelenét és jövőjét. Azt mondják a földön olyan rövid ideig él az ember, hogy miért is foglalkozzanak rossz dolgokkal, ami elrontja a hangulatukat?
Megharcolják az igazukat, élnek a mának, és majd lesz valahogy!
Miért kell hallgatni a rádiót, ami tele van rossz hírekkel, miért foglakozzanak azzal, ami rombolja a kedvüket?
Én erre azt szoktam mondani: „Ha valamiről nem beszélünk, az attól még van!” Édesanyám pedig azt mondta: „Jobb félni, mint megijedni.”
Valóban, bölcs ember tudja, hogy nem a majomtól származunk, hallott már Istenről, Jézusról, és ha még nem is tudja, hogy mivel tartozik az Úrnak, de „megpróbál fedezék alá menekülni, mielőtt esik az eső”.
Tehát, olyan alapokra építi a földi házát, ami erős sziklán áll, és talán gondol a lelki házára is.
Bízunk benne, hogy a keresztyén ember már tudatosan építi a lelki házát, ami biztonságot nyújt számára a jelenben, és a jövőben.
Tudatosan dolgozza fel Jézus beszédét, amit a világ végéről, és az Ő visszajöveteléről mondott.
Emberek vagyunk, és hiába van hitünk, hiába mondjuk el naponta: „Uram, olyan jó lenne már Veled lenni!” Mégis mikor betegek vagyunk, a gyógyulásért könyörgünk. Emberek vagyunk!
Nyugtalanok vagyunk a nagy találkozástól, amit pedig annyira várunk, mert nem érezzünk, hogy teljesen úgy tudtunk élni, ahogy az Úr elvárja tőlünk! Persze nem mindenki, mert van keresztyének között is, aki teljes mértékben azzal fedi le a félelmét, hogy kegyelem alatt élünk! És ha kegyelem alatt élünk, akkor minden meg van bocsátva.
Igen megbocsáttatik azoknak, akik megbánják, és bűnükért bocsánatot kérnek, és igyekeznek bűn nélkül követni az Urat. Tehát a „kegyelem”nem azt jelenti, hogy a végtelenségig szándékosan követhetjük el a bűnöket, mert az Úr úgyis megbocsátja.
„A nap elsötétedik, a csillagok lehullanak az égről, a hold nem fénylik, az egek erőségei megrendülnek….”ha elképzeljük, milyen rettenetes lesz ez a pillanat, mikor ez bekövetkezik, teljes sötétség, hatalmas ropogás, a föld beleremeg, érezzük, hogy nem bírjuk tovább…
„Ekkor feltetszik az Ember Fiának jele az égen, sír a föld minden nemzetsége, ….”Milyen pánik, sírás, ordítozás, lesz majd akkor a földön! Ez a pillanat az lesz, mikor már a kegyelem kapuja bezárult, és nincs tovább senki számára lehetőség a megtérésre. Ekkor milyen megbánás lesz majd a hitetlenek részéről, hogy miért is nem követték az Urat? De akkor már késő lesz!
A bolond szüzek történetben olvashattuk: A bolond szüzek nem vittek magukkal olajat, és kifogyott a lámpásukból. Elmentek a boltba olajért, ezidő alatt megérkezett a vőlegény, és az ajtó bezárult.
Így fog bezárulni minden ember előtt az kegyelem kapuja, mikor az Embernek Fia megjelenik az égen!
A Szent Lélek akkor már nem lesz a földön, és nem lesz lehetőséged tovább!
„Az egek erősségei megrendülnek, a hold nem fénylik, a nap nem világít, sír majd a föld minden nemzetsége………”
Ez az a pillanat, amit annyira várunk mi hívők, és ez az a pillanat melyben eldől, hogy az Úr elvisz-e magával, vagy itt maradunk a nagy nyomorúságban, amilyen még nem volt a földön, és nem is lesz - írja a Biblia.
Mi keresztyének várjuk, óhajtjuk Jézus visszajövetelét. Bár izgulunk ettől a nagy találkozástól, és ezért tele töltjük lámpásainkat olajjal, hogy nehogy akkor fogyjon ki, mikor Jézus megérkezik.
És azok az emberek, akik még nem fogadták el Jézust Megváltójuknak, olvassák el a Bibliából a fenti Igét, és döntsenek a jövőjük felől!
Az idők jelei itt vannak: „Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az embernek Fia eljő” Máté 25: 13

„Aki a szelet nézi nem vet az, aki a sűrű fellegre néz, nem arat.” Prédikátor könyve 11:4

Mi emberek elég sokszor hajlamosak vagyunk mindig csak a rossz és negatív dolgokat észre venni. Mindig mindenben meg tudjuk látni a rosszat, a negatívat, de a jó dolgokat olyan nehezen és olyan rövid ideig értékeljük.
Nincs probléma mentes élet, de ha mindig csak a problémákat és a gondokat nézzük soha nem leszünk boldogok.
Isten szeret és szeretne örömet okozni nekünk, de ha nem vesszük észre, ha mindig csak a rosszat látjuk meg, akkor egy megkeseredett, befásult életünk lesz, ami nem arról fog beszélni, hogy milyen jó az Isten ösvényén járni, hanem épp ellenkezőleg.
Ha egy olyan ember, aki nem ismeri az Urat egy kereszténytől folyton csak azt hallgatja, hogy mi a rossz az életében, vajon mennyi esély van rá, hogy befogadja Istent szívébe? Vagy ha a nem keresztény mindig a mosoly nélküli arcunkat látja, vajon vágyakozni fog ezután?
Nagy felelősség az, ahogy beszélünk, az amiről beszélünk és az, ahogyan reagálunk egyes dolgokra.

Ettől függetlenül nem azt mondom, hogy nekünk nem lehet rossz napunk soha, hogy fel kell vennünk egy álarcot és mindig csak mosolyogni és megjátszani magunkat. Egyszerűen csak észre kell vennünk azokat a körülöttünk lévő csodákat, Isten nekünk szánt ajándékait a mindennapokban, amik még akkor is mosolyt tudnak csalni az arcunkra, amikor nem túl jók a dolgok.
Nem nézhetünk mindig csak és kizárólag a fölöttünk gyülemlő sötét fellegekre, tudnunk kell meglátni a fellegek fölött lévő kék eget és napsütést is.
Elfelejtjük az igét, ami azt írja, hogy elég minden napnak a maga baja. Mi ennek ellenére felvesszük a holnap terhét is és borúlátóan látjuk a jövőt. Továbbgondolunk dolgokat, elképzeljük, hogy mi hogy fog történni, ahelyett, hogy ma meglátnánk hogy mik azok a dolgok, lehetőségek, amiket Isten adott, hogy éljünk velük.

Kezdjünk el még ma máshogy nézni az életünkre, meglátni hogy mennyi sok jó dolgot átéltünk már és még mennyi sok jó és izgalmas dolog vár ránk, ha Istennel éljük az életünket.
Az aratás akkor jön el, ha elvetjük a magot. A vetéshez pedig hit kell, mert amikor elveted a magot, nem tudod, hogy ki fog e hajtani, és ha úgy vetjük el hogy ebből úgy sem lesz semmi, akkor nincs értelme, ehhez derűlátás, reménység, hit kell. Mert „Aki a szelet nézi nem vet, aki a sűrű fellegre néz nem arat.”


„Ki vagyok én igazán,
Hol az igazi hazám,
Szimplán, pőrén, meztelen
Mennyit ér az életem?
Teszem csak a dolgomat,
Cipelem a sorsomat,
A lelkem mélyén legbelül
Isten-alakú az űr.” P.B.

Áltathatjuk magunkat azzal, hogy az útkeresés, az önismeretre jutás és a megfelelő önbizalom olyan dolgok, amiket egy kamasz vagy ifjú keres, de valljuk be, nem lenne igaz. Egy labirintusnak tűnik néha az élet, amiben elkavarodunk, és azt sem tudjuk már miért indultunk, hová is tartunk és mivé lettünk a hadakozások során. Számtalan véleménnyel találkozunk össze, sokszor jobbnak gondolnak, máskor lehordanak mindennek és azt érezzük, hogy senkik vagyunk. Néha olyan távol vetődünk, hogy alig halljuk, amit az Isten mond és olyan erős, amit a világ súg…

Kevés vagy… Akárhogy akarunk a legjobbak lenni a párunk számára, a munkahelyen, a szolgálatban, a gyerekeinknek, a tanárainknak, de lehetetlen egyszerre ennyi helyen értéket adni, a szétdarabolódott ember leginkább már sehol nem lehet jó vagy valamire való.

Hideg vagy… Istennel egy örökkévaló szerelemre köteleztük el magunkat. Arra, hogy Vele élünk végig itt a Földön, aztán pedig a Mennyben uralkodunk. Mégha olyan szoros is ez a kötelék, a halálnál is erősebb, az évek alatt azt érezhetjük, hogy elszürkültünk, a vágyódás kopott, az együtt töltött idő csökkent, a rajongás szívvel-lélekkel inkább lett kitartás, foggal-körömmel. Nincs már annyi kedves szó, annyi előkészület a „randevúra”, annyi izgalom, annyi titkon suttogott ima a szív rejtett dolgairól, a „csak én és Ő”.

Senki vagy… Éppen ez a lényeg. Hogy elveszítsük a gyökeret, a forrást. Hogy egy levegőben lógó, hatalomtól megfosztott lényként azonosítsuk magunkat, akinek szava nincs, reménye hiábavaló, fegyvertelen és elveszett. Az ilyen keresztény az, aki alig menti meg magát, arra már végképp nincs affinitása, hogy másoknak is hirdesse a Krisztussal való élet fontosságát.

Gyümölcstelen vagy… Amikor gyenge perceinkben gondolatok kószálnak a fejünkben, akkor sosem a boldog, győztes pillanatok kisfilmje pörög előttünk, sokkal inkább az, hogy mennyire hiábavalóak a törekvéseink. Hány ember nem tért meg körülöttünk, ki nem Istené még a családunkból, melyik kollégánk nem akar hallani tőlünk Istenről. Mik azok a gyümölcsök, amiket sokadjára sem sikerül megteremni, és mik azok az áldások, melyeket Isten – szerintünk – visszatart.

Ki vagyok én igazán? Az a valóságos tükör kell, hogy a szemünk előtt legyen, ami Isten álmába enged betekintést az életünkkel kapcsolatban. Nem a realitásba és nem is a sátán által elképzelt, pusztított, kietlen képbe. Sokkal inkább abba a valóságba, amiben mi értékesek vagyunk, mert egy – nem is akármilyen – élet árán létezünk, és kaptunk jogosultságokat. Isten az örökkévaló kapcsolatot igenis vég nélküli szeretetben akarja eltölteni velünk, mégha olyan nehéz is feldolgozni emberi ésszel, hogy van olyan kapcsolat, aminek a tüze folyamatosan ég, változatlanul irántunk. Miatta vagyunk valakik. Amit elérünk, Vele érjük el, ami képesség velünk született, már az anyánk méhében helyezte Ő belénk. Ami egy adott élethelyzetben kialakul, valaki, valahogy ránk talál, nem a véletlen szüleménye, hanem maga a Gondviselés. És ahelyett, hogy arra tekintenénk mit nem sikerült elérnünk mióta az Úrral járunk, Ő számon tartja, hogy mennyi elhangzott ima, könnycsepp, bizonyságmorzsa, Őt imádó dal és gondolat hagyta el a szívünket. Nem azt mondom Testvérek, hogy tökéletesek vagyunk, és nincsenek hibák! Csak azt, hogy az Atyánk sokkal jobbnak lát és többre tart minket, mint a világ valaha tud vagy az ellenség akar. Istené vagyunk, és Hozzá tartunk kétségkívül, kárhoztatásnak helye már nincsen!

„Hiszen a Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk…” IKor. 12:13

Az élet bármilyen területére gondolunk, azt kell megállapítanunk, hogy ahhoz, hogy előrehaladás és fejlődés történjen, az adott területben szereplő emberek rendíthetetlenül egyetlen közös cél felé kell, hogy tartsanak.  Azonban ez a feltétel egy világi szervezetnél is gyakran teljesül, ha a vezető elég erőteljes, és bizonyos eszközökkel hatást tud gyakorolni a beosztottakra. Vajon ez a meghatározás kimerítené az „egység” fogalmát?- Nos, annak az egységnek a jelentését, melyet Jézus az ő gyermekei között szeretne találni, biztosan nem.

A fent említett, jól működő világi szervezet, melyben a beosztottak egy erős vezető által előre meghatározott közös cél felé tartanak munkájukkal, egy-egy bizonyos érdek miatt működik. Van, aki munkáját szeretné megtartani az elvárásnak megfelelő viselkedésével, van, aki fizetésemelést, vagy előreléptetést kíván magáénak tudni. Egyik sem jelent feltétlenül tényleges egyetértést a vezető által meghatározott iránnyal, csupán van egy érdek, melynek eléréséért napi 8, vagy több órában akár egy kényelmetlen igába is hajlandóak vagyunk belehajtani fejünket.

Isten nem az érdekeidre akar építeni, sőt, nem is egyetlen ember helyesnek tűnő gondolataira. Isten olyan egység-stratégiát dolgozott ki az emberek számára, mely anélkül működik, hogy az bárkinek is kényelmetlen igavonásnak tűnne.

Hogyan lehetséges ez? Hiszen annyira különbözőek vagyunk… egyetlen problémára számtalan különböző megoldás érkezik válaszul.  Ha még nem is tekintünk felekezeti különbségekre, de egy közösségen belül is jelentős eltérés mutatkozik a gondolkozásunkban, mely számtalan személyiségünket formáló hatásokból ered, mint családi háttér, tanulmányok, tapasztalatok stb. Az ellenség a különbözőségeinket egymás ellen szeretné felhasználni, ezek által versengést és vitákat szítani.

A Teremtőnk pedig egész egyszerűen gyönyörködik abban, hogy a teremtményei egyediek, és ezáltal igen értékesek.

Ha az I.Kor. 12 részét elolvasod, láthatod, hogy Isten azt mondja, hogy a legcsodálatosabb munka születik meg abból, amikor az Ő különböző adottságokkal bíró teremtményei összehangolódnak, és szolgálnak örömben. Ez az összehangolódás azonban nem működne emberi irányításra, nem lenne hosszú távú, nem lenne elhordozható, és semmiképp sem lenne örömteljes, csak egy újabb intézményes rendszer az életünkben, melyből előbb-utóbb kiszállni igyekszünk.

Így hát az összehangolás egy olyan személyre lett bízva, Aki azért jött, hogy Pártfogónk, Segítőnk, Vezetőnk legyen, és hogy elvezessen minden igazságra, így találhatjuk meg az Atya akaratát. Ő a Szent Lélek. Általa lesz sok különböző emberi ötlet helyett egyetlen Isteni megoldás. Általa látom meg a testvéremben a konkurencia helyett az értékes munkatársat. Általa mondok le emberi célokról az Isteni cél beteljesüléséért. Általa nem csak beletörődök a testvéreimmel közös úti cél meghatározásába, hanem elégedettséggel egyetértek, mert nem a testvérem, és nem is az én ötletem kell, hogy teret nyerjen, hanem Azé, aki az igazságra elvezet.

Ha Ő vezet téged, és Ő vezet engem, akkor bizonyosan egy az irány. A közös látás pedig nem egy állandó alkalmazkodást takar, nem fáraszt, és nem lehangoló, hanem gyönyörűséges és áldással teli, ahogyan a Zsoltárok 133. része is leírja.

Nos, ez az igazi, Isten szerint való egység. Nem szabad elfelejtenünk, csak a Szent Lélek által érhetjük el, Nélküle csak ideiglenes utánzatot élhetünk át.


„ Monda nékik: Vajon vettetek-e Szent Lelket, minekután hívőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt, inkább azt sem hallottuk, hogy vagyon-é Szent Lélek.” Ap. Csel.19:2

Lehetséges, hogy némely felekezet tagjai valóban nem tudják, kiről is van szó, de dicsőség az Úrnak, mi Pünkösdi hívők, nem csak tudjuk, de jól ismerjük a Szent Lelket, mert bennünk él!
Most én nem is a Pünkösdkor való kiáradásáról, hanem a mindennapi, gyakorlati életünkben való jelenlétéről szeretnék beszélni.
Ő a Szentháromság 3. személye, Aki nélkül nem élhet egy keresztyén ember! Szüksége van minden hívőnek rá!
Ő egy biztos irányt mutat az életünkben, hogy megbizonyosodjunk róla, jó úton haladunk -e?
Aki megtapasztalja a Vele való közösséget, soha nem akar Nélküle semmit tenni, mert az Úr általa van itt velünk, tanácsol, segít minket, hogy nekünk jó legyen.
Nem azonnal kapja meg mindenki a Szent Lelket, de ha hívod, beköltözik a szívedbe, és benne él.
Ha megkapod a Szent Lélek keresztséget, annak egyik láthatójele a nyelveken szólás. Nem tudom, meg van a keresztséged, de ha igen, akkor biztos boldog vagy, mert csodálatos nyelveken imádkozni!
Mennyei nyelveken, amit senki, és semmi nem ért meg, csak az Úr! Olyan titkok tárulnak fel, amit soha nem tudtál, és olyan titkokat mondasz, amit csak az Úr ért meg. Boldogság tölt el, mikor tudod, hogy az Úrral beszélgetsz, nem csak a megszokott mindennapi hálaadás, és számodra fontos kérések özöne által, hanem egy mélyebb szinten.
Más néven a Szent Szellem, Aki ajándékokat osztogat, a Bölcsesség beszéde, Tudomány beszéde, Gyógyítás, Csodatévő erők, Prófétálás, Nyelveken szólás, Nyelvek magyarázata.
Ha kapunk ezekből az ajándékokból, ez nem a miénk, hanem azért kaptuk, hogy jól sáfárkodjunk vele.
Megteremhetjük, sőt meg kell teremni a Szent Szellem által kapott gyümölcsöket, ami a hívő érettség fokát mutatja meg. Ezek azok: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
Milyen örömet jelent az a számodra, mikor egymás után megtermed azokat a gyümölcsöket, ami nem olyan, mint amilyen a világnak van.
pl.: A szeretet, nem olyan, amihez érdekem fűződik, hogy én csak akkor szeretem a másikat, ha ő is szeret engem. Nem! Mert Jézus arra tanított: „Szeresd felebarátodat, mint magadat”
Vagy akkor vagyok jó a másikhoz, ha ő is jó hozzám. stb. Tehát ezek a gyümölcsök az önzetlenségre alapozódnak.
Vagy fontos, hogy naponta vegyük magunkra a Lelki fegyverzetet, ami megvéd bennünket a sátán tüzes nyilától.
De mondhatnám az átéléseket, amit naponta a Szent Szellem által megtapasztalhatunk. Ilyenek pl. látomás, álom, kijelentés, indíttatás,
Aki ezeket megtapasztalja, átéli, nem tudna a világ olyan kincseket ígérni, hogy elfordulna, és visszamenne a világi forgatagba.
Áldottak azok a pillanatok, mikor a szívedben jelent ki valamit az Úr Lélek által, vagy kinyitod a Bibliát, és a szemed elé tárul egy vigasz, amire éppen szükséged van. Vagy egy feddés, ami a helyén van, és megköszönöd, hogy figyelmeztet az Úr Lelke által.
A bizonyságok, amiket átélsz boldog pillanatok, mert az Úr lelke által adja neked!
Néha jó elcsendesedni, csak állni csendben, és várni, mit jelent ki a szívedben az Úr Lelke. Mikor kezeidet felemeled, és azt érzed, mintha valaki lágyan végigsimítaná. Érzed, hogy ott van a Szellem, Aki élővé teszi az életedet.
Az újjászületés egy nagyon fontos része a hívő életünknek. Újjászül a Szent Szellem, és egy más ember lesz belőled, csak engedd, hadd formáljon téged!
Ha akarod éjjel és nappal jelen van az életedben. Nem hagy el, csak olykor megszomorodik. Akkor, mikor a bűnnel feltöltjük napjainkat, ilyenkor a Szent Léleknek fáj, mert a sarokba szorítjuk Őt. Szinte fizikai fájdalmat érzel.
Én éltem át olyan élethelyzetet, mikor szavakkal nagyon megbántott valaki, és azt éreztem, hogy nem jut el a tudatomig, amivel felfognám, hogy ez nekem fájjon. Ez volt a HIT –pajzsa.

Jézus azt mondja: „Minden bűn megbocsáttatik az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.”Máté 12:31
Vigyázzunk hát arra, hogy ne okozzunk szomorúságot Annak, akitől annyi jót kapunk, és örök kárhozatot szerzünk általa magunknak.
Van, aki tényleg nem ismeri a Szent Szellemet, nem kapott tanítást arról, hogy van, és Ő létezik. Jézus azt mondta: „Vegyetek Szent Lelket” kérjétek, és beköltözik a szívetekbe, és általa megélhetitek a teljes keresztyén életet.
Ő Pártfogó, Vigasztaló, segítő nekünk ezen a földön. Most még itt van, de ha majd Ő elköltözik, Nála nélkül nagyon árva lesz az a keresztyén, akit Jézus nem visz el a visszajövetelekor.
Jézus mondta: „VEGYETEK SZENT LELKET”

„Nem ember az Isten, hogy hazudjék, és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-e Ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-e valamit, hogy azt ne teljesítené.” 4Mózes 23:19

Amiről most szeretnék írni főként az életem és az, hogy Isten amit megígért az életedre azt meg fogja adni.

Az utóbbi hónapok az életemben nem szóltak másról, csak arról, hogy Isten mennyire szeret, mennyire hűséges, betartja ígéreteit, kegyelme túláradó. Jelenleg szinte tökéletesnek mondanám az életem, amiben minden megvan. Isten adott nekem barátokat, akik a távolság ellenére is ott vannak velem és kaptam tőle barátokat a közelben is, kaptam egy olyan munkát, amit minden nap örömmel végzek már több mint két éve, kaptam tőle egy szerető férjet, akivel a saját házunkat szépítgetjük. És mindezek mellett naponta tapasztaljuk, hogy Isten a tenyerén hordoz minket.

De….az elmúlt hónapokban értettem meg igazán, hogy miért is érdemes mindvégig kitartani. Hiszen ezeket a történéseket nagyon sok nehézség és küzdelem előzte meg. Nem vagyok tökéletes én sem, és nekem is vannak bőven hiányosságaim. Rengeteg nehézség és próbatétel volt 2-3 évvel korábban az életemben. Nem értettem, hogy Isten miért nem szabadít meg. Nagyon sokat elbuktam, nagyon sokszor hibáztattam Istent azokért a dolgokért, amik velem történtek és igazságtalannak tartottam az életet. De Isten soha nem engedte, hogy olyan messzire kerüljek tőle, ahonnét már nem tudnék visszajönni hozzá. Volt, hogy egyedül, volt hogy barátok segítségével, de mindig sikerült visszatalálnom Istenhez. Rengeteg ígéret vett körül Istentől, de nem láttam, hogy bármi is valóra válna ezek közül. De tudtam azt, hogy Isten nem hazudik, így hát nem tudtam mást tenni mint, hogy kitartok és várok és imádkozom, keresem az Urat!

Ma pedig elmondhatom, hogy Isten betartotta ígéretét, minden amit megígért az valósággá vált. Amire a legjobban vágytam egész életemben, az volt, hogy megtaláljam az Istentől kapott társamat. Sokszor lemondtam róla, hogy az én életemben is el fog jönni. Körülöttem mindenki megtalálta, az esküvők sorra követték egymást, én pedig minden alkalom után csalódottan és sírva mentem haza, hogy rólam elfeledkezett Isten. Aztán egyszer, amikor már Isten lefaragott rólam rossz gondolkodást, rossz meglátásokat, magas elvárásokat egy pillanat alatt elhozta az életembe. Egy hónapja volt az esküvőnk, életünk egyik legszebb napját éltük meg.

És, hogy miért is írok pont erről? Nem biztos, hogy neked pont egy társ hiányzik az életedből, de talán van valami, amiért már nagyon sokat imádkoztál és várod, de még nem történt semmi, talán minden nap gyötrelem számodra. Bízz Istenben! Neki minden szava igaz, Ő soha nem hazudik, amit megígért neked, azt be fogja teljesíteni. Soha ne add fel, soha ne fordíts hátat, mert aki hűségesen kitart, aki kiállja a próbákat, azokat az Isten bőségesen megjutalmazza.

A te ellenséged, az Ördög, körül jár, mint egy ordító oroszlán, keresi, hogy valakit felfaljon. De állj ellene, szilárdan a hitben, tudva, azt hogy a te összes testvér társaid ugyanazon szenvedésekben vesznek részt az egész világon. - 1 Péter 5:8,9

Az ördög csapdáiról szeretnék néhány gondolatot megosztani. Tudjuk a Bibliából, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik (gyilkos, hazug, stb.), mégis olyan jól álcázza magát, hogy legtöbbször észre sem vesszük, ki áll a háttérben.

Mint kísértő, elég tapasztaltnak mondható. Nagyon kis dolgokkal próbálkozik, és ha ott sikerrel jár, akkor megy tovább. Nem fog egyből egy gyilkosságra rávenni, csak haragot szít. Nem fog egyből egy prostituálttal megkísérteni, csak egy képet küld eléd. Nem leszel egyből rasszista, csak szépen felhívja a figyelmed egy másik nép által elkövetett dologra. Nem bankrablásra fog rávenni, hanem talán csak toll elrakására. Minden kicsiben kezdődik az esetek túlnyomó többségében. Ezért kell csírájában elfojtani a próbálkozásait, mind ismerjük a 3 kismalac történetét, hogyan is végződhet. Álljatok ellene az Ördögnek, és ő elfut tőletek. Jakab 4:7

Tegyük fel, elbuktál valamiben, vagy talán rossz szokásoddá vált, és már nem is tudsz tőle megszabadulni. A következő csel, hogy elhiteti veled, ez csak veled történt meg. Senki az ég egy adta világon nem csinált még ilyet, ebben a bűnben elbukni lehetetlen, csak te vagy ilyen – mondja. És bizony sokszor tényleg úgyis érzi magát az ember. Hisz megtértél már több-kevesebb ideje, elvárják tőled, hogy szent légy, és mások azoknak is tűnnek. Jön az elutasítottság érzése, a szégyen, a tehetetlenség, a düh. Nem lehet igaz, hogy nem vettem észre!? Ó, már megint ebben buktam el, képtelen vagyok megváltozni! És még megannyi gondolat, ami ilyenkor átjárja az elmét, és távolít Istentől. De nem csak Istentől, hanem másoktól is, a keresztény testvérektől, mindenkitől, aki meghallgathatna, segíthetne. Mondom neked, nagyon nem vagy egyedül! Nincsenek szuperemberek, mind elbukunk. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak; A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; - Róma 3:9-10

A harmadik csapdája, ennek folyománya, hogy elhiteti, nincs szükséged senkire, hogy segítsen. Se emberre, se Istenre. Majd te megváltozol magadtól, mindent megteszel, hogy ne vétkezz többé. Magadra imádkozod Jézus minden vérét, és jó is vagy egy darabig. Aztán mégsem, természetesen jönnek a kísértések, és előbb utóbb becsúszik egy bűn. És ha ez a folyamat megtörténik még párszor, akkor tényleg egyedül is leszel. Egyszerűen olyan távol tudunk kerülni Istentől, hogy már kedvünk sincsen imádkozni bocsánatért, és így el tud telni több nap, akár hét is, mire egyrészt ülepedik bennünk a korábban elkövetett bűn, talán el is felejtjük, másrészt lassan jön egy úrvacsora, talán össze kéne szedni magunkat. Nem kell egyedül megbirkóznod a Sátánnal, ez csak Jézusnak sikerült győztesen, csak Vele tudsz ezeken átmenni. Ha elkövettél valamit, ne szégyellj odamenni hozzá azonnal! Isten nem felejt, lehet, hogy te már elfelejtetted mit tettél, vagy úgy gondolod Isten már megbékélt, de nem, ő igazságos és elég jó a memóriája, úgyhogy miért is várnál napokig-hetekig, jobb azon túl lenni! Valamint, ha ilyen körforgásban vagy, akkor még nem értetted meg a kegyelem lényegét. Nem a cselekedetek, vagy a hosszú bűntelen időszakok fognak megigazítani! Csak az, ha tényleg elhiszed, hogy Jézus vére eltörölte a bűneidet, és nem magadat kell megváltanod. Nem magadat kell megszabadítanod egy rossz szokástól, Ő tette ezt meg már a kereszten.

Még egy csapda az édesgetés.  Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. 2 Kor 11,14. Egyszerűen elképesztő, hogy a legrothadtabb gyümölcsöt is olyan marketinggel képes tálalni, hogy rákíván az ember. Aztán belekóstolsz, és puff, szerintem 3 másodperc nem kell, már szénné is vádolt. Te semmirekellő, te bűnös, te legalja, te anyaszomorító, te parázna, te bármi, amit csak el tudsz képzelni. Nem árt az éleslátás, az ilyen helyzetek elkerülésében csak a Szent Lélek segíthet, csak ő tudja megmutatni, hogy mi rejtőzik az álca mögött, mivel is állsz szemben. Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; János 16,13

Biztosan végtelen az ördög tárháza, és még sok praktika lapul a zsebében, főleg így az idők végéhez közeledve, én leginkább ezekkel találkoztam, ezekről nyertem megerősítést másoktól is. Remélem, hogy ha már csak egy ember is felismeri ezek valamelyikét, változtatni akar és fog.

„Taníts meg engem a Te akaratodat teljesíteni, mert Te vagy Istenem! A Te jó Lelked vezéreljen engem az egyenes földön”  Zsolt. 143:10
„Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívem. Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat. És lásd meg, ha van -e nálam valamilyen gonoszságnak útja, és vezérelj engem az örökkévalóság útján” Zsolt.139:23-24

A fenti Ige a Zsoltárok könyvében olvasható. Nem régen írtam az utóbbi Igéről, de számomra oly kedves ez a téma, hogy ismét visszatérek rá.

Dávid Isten iránt való szeretete, a hozzá való hűsége, tisztaságra való törekvése bizonyítható imái által.

Pedig  Dávid is ember volt, és ő is követett el bűnt, de volt lelkiismerete, ami felébresztette, volt benne alázat, hogy beismerje, és akarja rendbe hozni mindazt, amit elrontott. Isten iránt való tisztelete végett is akart jó lenni.

Tehát Dávid, Istent nem csak a Teremtőjének tekintette, hanem olyannak, akinek felé végtelen tisztelettel, szeretettel, hálával tartozik, és tette ezt az istenfélelemből. Mindenkor kereste Isten közelségét, amikor segítségért könyörgött, ha hálát adott, vagy dicsérte Őt.

Dávid példaképpé válhat előttünk azzal is, hogy nem csak megvallja a bűnt, és helyrehozza, hanem meg akarja előzni is azt.

Látjuk már az Ó- Testamentumban is voltak olyan emberek, akik nem csak tudomásul vették a Teremtő Istent, hanem keresték a közelségét. Ha Mózesre, Ábrahámra, a nagyprófétákra, a kisprófétákra gondolunk, láthatjuk, hogy élő kapcsolatban voltak Istennel.

És akkor mennyivel könnyebb helyzetben van mai emberiség, mikor Jézus elkészítette számunkra a hozzá vezető utat, amin járnunk kell.

Az Ő Golgotai halálával örökéltet szerzett minden ember számára, egy lehetőséget ajánlott fel, de sajnos nem mindenki él vele! A Titusz 2:11 –ben olvashatjuk: „Mert megjelent Isten üdvözítő kegyelme minden embernek.”

A ma élő hívőknek egyértelműen ezt kellene mondani: „Én meg akarok felelni az Úr elvárásainak, hogy az örökéletet elnyerjem!” (Én is ezt akarom!)

Tehát az örök élet fel van ajánlva mindenki számára, de ez a mai embereket kevésbé érdekli ! Jézus mindent megtett az emberért, de az emberek nem akarnak Isten felé figyelni. Nincs idejük, akaratuk, pénzük, és minden kifogást kitalálnak, hogy bizonyítsák az indokaik igazát.

Mikor valaki szereti a másikat, akkor azon gondolkodik, hogyan szerezzen örömet a számára? Mi hívők elsőrendű dolgunk az, hogy igyekezzünk beállítani magunkat egy helyes irányba! Naponta Bibliát olvassunk, imádkozzunk, rendszeresen járjunk gyülekezetbe, ahol egymás bizonysága által is épülhetünk. A közös Úrvacsorák, mély bensőséges együttlétet nyújtanak az Úrral, és egymással.

„Én meg akarok megfelelni az Úrnak, hogy…….”-mondjuk el naponta. Tudjunk lemondani dolgokról az Úrért, a tisztaságunkért. Mint ahogy Dávid kérte: „Lásd meg, ha van -e nálam valamilyen gonoszságnak útja…”

Mondhatja azonban bárki, hogy talán ez önzőség, azért akarok megfelelni, hogy örök életem legyen. Kétlem! Ugyanis, ha látta valaki a Passió c. filmet, kaphatott ízelítőt abból, amit Jézus Krisztus elszenvedett értünk. Az Atya, és az értünk érzett szeretete miatt volt engedelmes, és vállalta fel a kereszthalált.

Akkor azok az igaz hívők, akik felfogják mindezt, nem csupán az örök életre tekintenek, hanem a hálára, amit a szívükben éreznek Jézus iránt. A hála, amely szorongatja szívüket, mert szeretik Jézust!

Ma hol vannak a Dávidok, akik zsákba öltöznek, és hamut szórnak a fejükre, hogy vezekeljenek a bűneik bocsánatáért? Talán úgy kérdezném helyesebben: „Ma hol vannak a Dávidok, akik követik Jézust?-  hálából, mert a vezeklést Jézus ott elvégezte helyettünk. Minden bűnünket magára vette, azért, hogy szabadok legyünk.

Hívő keresztyén Testvéreim! Ti, akik számtalanszor megtapasztaltátok az Úr szerető segítségét, gyógyulásokat, anyagi áldást, stb, ismeritek Jézus Golgotai szenvedésinek, halálának célját, Ti, hozzatok egy döntést még ma! Határozzátok el, és mondjátok ki: „Meg akarok felelni az Úr elvárásainak, hálából….”Engedjétek el kezeitekből az emberi szándékkal összeszedett szemeteket, vegyétek le magatokról a nehéz zsákokat, amiket nem az Úr rakott rátok,  csak ti akartátok vinni. Nyissátok meg végre a szemeiteket, füleiteket, hogy szabadon tudjatok végre élni a sátán terhei nélkül.

Mit mondott Jézus? „Az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű” Máté 11:30

Dobd el a terheket, és tedd azt, amit szeretettel elvár az Úr tőled!

 

More Articles ...

  1. 2016. április 25. - 2016. május 1.
  2. 2016. április 18. - 2016. április 24.
  3. 2016. április 4. - 2016. április 10.
  4. 2016. március 20. - 2016. március 26.
  5. 2016. március 14. - 2016. március 20.
Page 14 of 41