Mi a biztos az Új évben? - tehetjük fel magunknak a kérdést. Biztos az életünk? Biztos a családi békességünk? Biztos az egészségünk, a házunk állapota, az, hogy megtaláljuk a társunkat, hogy jó lesz a gabona, a gyümölcstermés, hogy nem lesz áremelés? Biztos, hogy megérem -e a következő évet? És sorolhatnék számtalan dolgot, ami megfordul a fejünkben az év elején.
És mindenre az a válaszunk, hogy: „nem tudjuk”.  És azt, hogy ki tudja, azt tudjuk -e? Talán nem mindenki, de azért az emberek nagy része azt mondja: „Ezt csak a Jó Isten tudja”. És ez a bölcs válasz! Mert mindent jó előre csak Isten tud. Isten szabad akaratot adott az embereknek, még abban is, hogy Őt szeretik -e! Van, aki szíve teljességével szereti Istent, míg a másik nem hisz benne.
Magad döntheted el, hogy akarsz hinni abban, Aki megteremtett, életét adta érted, vagy elveted magadtól.
A sok bizonytalan mellett dicsőség az Úrnak sok biztos is van, de ha megfigyelitek, azok mind az Úrral kapcsolatosak. Biztos, hogy Isten ebben az évben is ugyan úgy fog szeretni, mint tavaly! Ő nem kicsit, vagy nagyon, hanem Ő örök szeretettel szeret téged. Biztos, hogy aki még nem ismeri Őt, ugyanolyan szeretettel várja, mint eddig, hogy találkozzanak. Biztos, hogy a bajban veled lesz, hogy tanít, hogy bölccsé tesz, hogy az Ő jelenléte örömet fakaszt az arcodra, és boldog leszel. Biztos, hogy Ő a világ Teremtője, a világ Megváltója. Biztos, hogy ha akarod, a Szent Szellem beköltözik a szívedbe, és Ő lesz a Vigasztalód, a Pártfogód! Általa győzelmes életet élhetsz! Meghatározója lehet minden lépésednek, ha akarod.
Mi a biztos tehát az Új évben? Egyedül a Szentháromság = Isten, Jézus, Szentlélek a biztos! Ők öröktől voltak, vannak, és lesznek!
És ha Teremtőd az Isten, akkor nem hagy magadra. Ha a Megváltód Jézus, akkor egész évben veled lesz. És ha a Szentlélek lakozást vesz a szívedben, akkor a jó úton vezet!
Kell -e ennél jobb életbiztosítás ebben az évben is?

Isten meglepően sokféle módon szól az Ő népéhez. Nem hagyja őket bizonyságok nélkül, sem nem engedi az embereknek, hogy azt mondhassák, hogy nem ismerik Őt.

-Isten szól az Ő Fia által: „Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott az atyáknak, a próféták által, ez utolsó időkben szólott Fia által.
Akit tett mindennek örökösévé, Aki által a világot is teremtette.” Zsid. 1:1-2

-Isten szava hallható az Ő Igéjében, a Bibliában: „Szent templomod felé hajolok, s magasztalom Nevedet kegyelmedért, és igazságodért, mert minden neveden felül felmagasztalád a Te beszédedet.”Zsolt. 138:2

-Beszél a teremtett világ által: „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.
A nap, napnak mond beszédet, az éj, éjnek ad jelentést.” Zsolt.19: 2-3

-Beszél lelkiismeret által: „Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, Aki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.” Péld.20:27

-Beszél Szent Szellem által: „Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivel hogy eltiltanának a Szentlélektől, hogy az Igét Ázsiában hirdessék.
Missia felé menvén igyekeznek vala, Bihiniába jutni, de nem ereszté őket a lélek”Ap.Csel. 16:6-7

-Isten gyakran használt embereket, hogy átadják az üzenetet: „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” Róma 10:17

-Halljuk beszédét természeti jelenségekben: „Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene Mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.”Zsolt.29:3

-Egyes embereknek szólt álmok és látomások által: „Hiszem, szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá.
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek.” Jób.33:14-15

-Egyes emberek hallották Isten üzenetét angyalok üzenetével: „Mikor pedig ezeket elgondola, ímé az Úrnak angyala álomban megjelenik neki mondván: József, Dávidnak Fia, ne félj magadhoz venni Máriát…”Máté 1: 20

-Egyszer beszélt egy állat által is: „És megnyitá az Úr a szamárnak száját, és mondá a szamár Bálámnak: Mit vétettem neked, hogy immár háromszor vertél meg engem?”4Mózes 22:28

Ha élő kapcsolatban vagyunk az Istennel, hozzánk is lesz szava, csak őszintén várjunk rá!

A napokban egy kellemetlen dolog történt velem. Egyik testvérnőmet az Úr váratlanul megáldotta egy olyan ajándékkal, ami számára nagy örömet jelentett. Mi is mindannyian örültünk neki, és én alig vártam, hogy személyesen találkozzak vele, hogy átölelhessem, és jelét adjam annak, hogy az ő öröme engem is megörvendeztetett.
Azonban a sátán minden pillanatban gondoskodik róla, hogy elcsüggesszen, depresszióba ejtsen, és ha nem vagyunk erősek, sikerül is neki.
Éppen egy ilyen állapotomban találkoztam a testvérnőmmel. Mivel mindenképpen beszélni akartam vele, ezért arcomra mosolyt formáltam, és megpróbáltam elmondani, amit akartam. Már amint elkezdtem beszélni, éreztem, hogy azt, ami a szívemben néhány napja őszinte öröm volt, azt én most  sehogy sem tudom vele megosztani. Rendkívül zavarban voltam, a testvérnőm pedig szelíden mosolyogva nézett rám. Megpróbáltam én is mosolyogni, de éreztem, hogy nem áll jól. Nagyon bántott, mert mikor odaértem, hogy „örülök” megszólalt bennem valami, ami figyelmeztetett, hogy hazudok. Ez azért zavart meg, mert nem szeretek hazudni, és ha tehetem, még mást is lebeszélek róla. Mégis hazugságnak tűnt, mivel nem tudtam hitelesen bemutatni, hogy a jó hír hallatára mit éreztem. Rendkívül kínos volt számomra, mert a korrigálás kedvéért többször is megismételtem, és az a szó, hogy „örülök” még nagyobb súlyt dobott rám.
Aztán elköszöntünk, és még sokáig gondolkodtam a történteken. Tudtam, hogy valóban őszintén örültem a jó hír hallatán, és nem is hazudtam a Testvérnőmnek. Csupán annyi történt, hogy az én szívem olyan megkeseredett volt, hogy hiába beszéltem örömről, annak egy szál jele sem látszott az arcomon. Sőt, ennek az észrevétele még inkább zavarba hozott.
Természetesen ilyenkor meg lehet kérdőjelezni az elmondott igazságot, de én hiszem, hogy a Testvérnőm ismer engem, és tudja, hogy ha nem is tudtam hitelesen elmondani, amit akartam, ő tudja azt, hogy a szív állapota miatt volt.
Nehezen lehet örömről beszélni hitelesen, mikor a szív meg van keseredve. Olyan, mint mikor egy testvér mindig ideges, és úgy köszön a másiknak, hogy: „Békesség” és békességnek jele sincs sehol.
Bármilyen kellemetlen is volt ez a történet, számomra mégis fontos üzenetet hordoz: Mikor azt mondtam: „Nagyon örülök a te örömödnek”- a Szent Szellem figyelmeztetett, hogy nem mondok igazat. Megdöbbentem, hisz mind a kettő igaz volt. Az is, hogy mikor meghallottam a jó hírt valóban örültem, de sajnos ebben a pillanatban nem volt alkalmas a szívem, hogy erről beszéljek. A jó viszont mégis az volt, hogy megértettem a Szentlélek figyelmeztetését, még ebben az állapotomban is.
Ugye voltatok már ti is ilyen helyzetben?

Egy Igehirdető mondta el a következő történetet: Régebben egy asszony azt mondta nekem: „Nem tudom belátni, hogy az, aki a parancsolatok közül egyet nem tart be, ugyanolyan rossz, mint az, aki 5-öt, vagy egyet sem.
Elmondtam neki, hogy Isten soha sem adott öt, vagy tíz törvényt, csak egyet, amely tíz parancsolatból áll. Majd így folytattam: „Nézze csak meg ezt az órát! Ha megszámolja a kereket, lehet, hogy csak tízet, vagy még többet is talál, de ha csak egyet is összetör, az óra megáll.”
Az asszony még mindig nem értette, ezért tovább magyaráztam: „Tegyük fel, hogy ön egy láncon, a szakadék fölött függ. A lánc tíz szemből áll. Ha egy ember összetör minden láncszemet, hová kerül ön?
-„Mélybe, természetesen.” – „De tegyük fel, csak egy szem törik össze, akkor hová kerül ön?”
-„Ugyan úgy rossz lenne, ugyan úgy, lezuhannék!”
Ugyanannyi kegyelem kell a világ legjobb emberének megmentéséhez, mint a legrosszabbéhoz. Semmi más, csak a kegyelem tud felszabadítani a bűn törvénye alól, a Jézus Krisztusban való hit által.
„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, s ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez, nem cselekedetekért, hogy senki se, dicsekedjék.” /( Ef. 2:8-9)

A napokban elgondolkodtam azon, hogy egy-egy ünnepet milyen nagy várakozás, készülődés előz meg, mennyi mindenre képesek az emberek, hogy egymásnak örömet okozzanak szeretetből, vagy éppen megszokásból. Névnapok, születésnapok, esküvők, Mikulás, Karácsony, Anyák napja, és kitudja még hány féle ünnepet találtak ki, hogy megemlékezzenek a szeretteikről. Ilyenkor, megpróbál mindenki odafigyelni az ajándékra, hogy ne a legolcsóbb legyen, de azért fontos az is, hogy elnyerje a tetszését az ajándékozottnak.
Vannak családok, ahol törvényszerű minden anyák napját együtt megülni, míg a szülők élnek. Jó egy kicsit újra gyereknek lenni. Jó a régi ételeket újra enni, amit anyu, és csak az anyu tudott megfőzni, vagy megsütni. Elbeszélgetnek a gyermekkori huncutságokról, mosolygás, nevetés szövi át a késő délutánt, mire újból hazatér mindenki.
Vannak ismerős családok, akik együtt töltik a szilveszter éjszakát. Már hetekkel előtte tervezik, hogy milyen program lesz, milyen lesz az étel, ital, és ami nagyon fontos, főleg a hölgyeknek, hogy mibe fognak felöltözni?
Egy-egy 5-6 éves kisgyereknek akkora zsúrt rendeznek a szülők, hogy napokig lehet utána még beszélni róla.
Már ballagást csinálnak az óvodában, az elemi iskolában, és a kötelezően kijárt óvodát, vagy iskolát akkora bulival jutalmazzák, hogy a gyerek fejébe 2 dolog fordulhat meg: „Milyen sok ajándékot kaptam, mert kijártam… vagy nem is lett volna kötelességem végig járni? És ezért ünneplik, ezért kapok jutalmat?”
Óhh! Sorolhatnám az emberek cselekedeteit, amit nagy százalékban a semmiért, a szokás miatt, tesznek. Nincs benne maradandó érték, ami tovább mutat.
Vajon azok az emberek, akik csak a világi ünnepekről emlékeznek meg, mit gondolnak a Karácsonyról? A kis Jézus születik meg nekik, vagy Jézuska? A fenyő ünnepe, vagy a szeretet ünnepe? Talán nem is érdekes, csak a vásárlási láz a fontos. Más is ezt teszi!
Én, ha vásárolok pl. egy háztartási gépet, meg akarom ismerni, hogy mire szolgál, hogyan lesz az én munkám segítője? Egyáltalán, meg akarom ismerni, azt a tárgyat, amiért eljöttem az üzletbe, pénzt adtam, és haza viszem. Miért nincsenek így a Karácsonnyal az emberek? Miért nem kíváncsiak, hogy kinek a születését ünnepeljük? Ki Ő? Élt, vagy ma is él? Miért mondják a keresztyének hogy: A „Megváltó születése”? Mit jelent a megváltás? Vagy valami érdeklődést mutatnának az iránt a személy iránt, AKI értük is megszületett, hogy magára vegye a világ bűneit.
Milyen jó, hogy mi keresztyének vagyunk. Mi az Isten családjába tartozunk, mind többet akarunk tudni Jézusról, mert mi az örök honban is vele akarunk lenni! Jézus mi szívünkben ott él kitörölhetetlenül! Mi igazán a Megváltónk születését ünnepeljük Karácsonykor!!!