Előfordul, mikor egy megtörtént esemény hozza fel bennünk az Igét, máskor meg egy Ige olvasása emlékeztet egy megtörtént dologra.
Gondolom, hogy ti is jártatok már úgy, hogy megkértetek valakit egy munka elvégzésére, és az illető személy olyan könnyen megígérte, csak hogy túl legyen rajta. Persze, mikor teltek a hetek, és még akkor sem készült el a munka, akkor már ha nem is szóltál, de csalódást éreztél miatta. Mikor pedig egy újabb hasonló helyzet alakult, a „megoldjuk” szó hallatán, már csak legyintettél. Nos bennem ilyen dolog kapcsán jött fel ez az Ige.
Olvassuk együtt, Máté.21: 28-32 Ige verseket „ Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsőhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szőlőmben.
Az pedig felelvén monda: Nem megyek, de ezután meggondolván magát elméne.
A másikhoz is odamenvén hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén monda: Én elmegyek Uram, de nem mén el.
E kettő közül melyik teljesítette az Atya akaratát? Mondának néki: Az első!- Monda nékik Jézus: Bizony mondom néktek, a vámszedők, és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.
Az Ige elolvasása még inkább alátámasztja, hogy felelőtlenül ne ígérjünk senkinek semmit!, Hisz valóban, az egyik fiú a „megoldom” módszert használva, becsapta az Atyját, míg a másik lehet, hogy nem nagy örömmel, de a kötelesség tudata által kiment, és dolgozott a szőlőben. Régi idők legtöbbször használt tanácsai: „Ígérd meg, hamarabb szabadulsz, vagy ígérd meg, nem kell azt megadni!” Nem hiszem, hogy jó lehet ez bárkinek, főleg annak nem, aki ezt teszi, mert a végén számon kéri az Úr tőle.
Kedves Testvéreim! A fenti Ige hűen tükrözi, hogy mindazok, akik nem az igazságot mondják és cselekszik, Isten országából akár ki is maradhatnak. Az első fiú talán fecsegésből mondta ki, hogy nem megy dolgozni, de a lelkiismerete megszólalt és mégis elment. Míg a másik fiú, viszont megígérte, de végül is hazudott, mert nem ment ki dolgozni a szőlőbe. Jézus az ilyen embereket a paráznák, és vámszedők mögé helyezi. Legyünk hát bölcsek, és tartsuk be az Úr elvárasait, hogy be ne záruljon a kegyelem ajtaja, mert akkor már minden hiába! Ha valamit megígérünk, akkor hívői elvárás szerint cselekedjük azt meg, de ha úgy érezzük, hogy nem fogjuk megtenni, akkor becsületesen mondjunk nemet.

 

Néhányan várakoztunk a piacra érkező kenyeres autóra, és közben az emberek beszélgettek. A közvetlen mellettem álló két nő is egymás hogylétéről érdeklődött, és panaszkodtak egymásnak. Természetesen tudjuk, hogy ok nélkül nincsen okozat, ez a téma mégis másnak tűnt.
Az egyik asszony megkérdezte az 50-60 körüli nagymamát:„Na és neked hány unokád van már?” Az zavartan halkan mondja: „Egy.”- A másik tovább feszegeti a helyzetet. „- Akkor a nyáron itt nyaral nálad a gyerek?- „-Nem.”- volt rá a még csendesebb válasz. „Miért nem, itt ez a jó levegő, és neki is biztos jobb lenne.” Nem volt rá válasz.„ És hány éves a gyerek, fiú, vagy lány?”- próbált bővebbet megtudni a helyzetről. - A nő, kissé zavarba jött, de illett a kérdésre válaszolni. „11 éves, és fiú. Mikor kicsi volt akkor azt mondták, hogy ha majd nő, akkor elengedik, aztán nőtt, de mégsem engedték el hozzám soha, egyetlen napra sem. A menyem anyjához viszik el minden nyáron.”- De nyáron kívül van más időszak is- próbálta erőltetni a beszédet tovább a másik. –Nem baj, már megszoktam. Így fogadom el. Talán az lehet az oka, hogy mikor kicsi volt és mindent megengedtek neki, próbáltam szólni, hogy ez később nem lesz jó irány. Nem fogadták el, és inkább távol tartják tőlem. Igaz is, nem az én gyermekem, hadd neveljék, legalább ha elrontják, nem engem hibáztatnak.”- fejezte be a nagymama a témáról a véleményét, de szavaiban a szomorúság észrevehető volt. A másik csak nézett rá, és megszólalt újra. Fájó pontok ezek nekünk, fiús nagymamáknak, mert valaki megkérdezi, hogy hány unokád van, stb. a legkevesebbet tudjuk elmondani, hisz alig tudunk a gyerekről valamit. Én is megkérdeztem a menyemet, hogy a nyáron elhoznám egy néhány napra az unokát, ha ideadja. Aztán csak az volt rá a válasz, hogy: „Majd meglátjuk addig még! Azóta nem mondom neki, jó helyen van a másik nagymamánál.” – fejezte ő is be a beszédjét, kicsit furcsa hangon. Oldalra néztem, és láttam, hogy a zsebkendőjét kereste.
Ekkor a kenyeres kocsi megérkezett, és pityergés helyett másra figyeltünk.

A reggeli beszélgetés azonban nem maradt el nyom nélkül bennem, mert arra gondoltam milyen sok nagymama éli át ezeket a bántalmakat. Valamikor a mi időnkben milyen hálások voltunk, mikor elvihettük a gyerekeinket a nagymamához. Sokszor napokig ott voltak, és jól érezték magukat. Volt mikor rákiabáltak, vagy éppen meg is csapkodták a feneküket, de mikor a gyerekek elmondták, csak elmosolyodtam, mert tudtam, hogy ok volt rá. Én bíztam az anyámban, hogy szereti és nevelni akarja őket.
Nagy élményekkel tértek mindig haza, és sok-sok nevetés kísérte a meséjüket. Pedig mi is ott abban a községben laktunk, de a nagymama az egy más íz volt! Ott voltak kiscsibék, kacsák amiket tömni kellett, vitték a vizet nekik stb.
A nagyobbik lányom ma is emlegeti, mikor mama az ölébe vette és a cserépkályha mellett ülve, órákig tudott mesélni. A mama puha ágya, a benne való ugrándozás, reggeli pillés tej, kaláccsal, a mama hangja: Gyertek reggelizni! Sorolhatnám azokat a kincseket, amit a mama rejtett magában, és mindig adott egy- egy kicsit, amit felnőtt fejjel sem felejtenek el. „Mama ahogy ült a széken és ahogy késsel vagdalta az almát, soha nem felejtem el!”- mondta a lányom.

Hol van ma ez a gyerekekben? Ki a hibás ezért? A szülő, aki túlzottan félti a gyermekét? A városi gyerekek nem vágynak vidékre? Vagy van jobb időtöltés, mint a nagymama, ott van az internet, és lehet jót csavarogni a barátokkal? A papucs férj, aki nem vívja ki, hogy az ő anyja is nagymama?
Vagy éppen bizalomhiány? Mondhatni talán ezt a szót? Bizalomhiány van a nagymamák iránt? De ha nem nevelik meg a gyereket, hogy szeretni tisztelni kell a szülőt, aki felnevelte, ők nem mutatnak példát akkor, hogyan fogja tudni a gyerek?
És még rosszabb: A szülők is lesznek egyszer nagyszülők! Higgyétek el szülők, ez nektek is fájni fog!!!

Ismeretes, hogy vannak különböző vallások, ahol több Istent ismernek el. Természetesen ők nem hisznek Jézus Krisztus megváltásában, ők azt gondolják, hogy az az igaz, amit ők tudnak. Nehezen lehetne őket meggyőzni arról az igazságról, ami alapja annak, hogy az örök életet elnyerjék. Ezek az emberek becsapják magukat, de azokat is, akiknek terjesztik.
Szomorú dolog, hogy még Izráel, a kiválasztott nép között is vannak olyanok, akik mai napig várják a Messiás eljövetelét. Ők másnak képzelték el a védelmezőjüket, nem olyannak, aki magát áldozza fel a világ bűnei miatt. Tele szeretettel, megbocsátással, szelídséggel, alázattal.
Mindenképpen jó, ha valaki megkeresi azt a gyülekezetet, ami a Biblia igazságaira épül, mert ott igazán megtudhatja, hogy valójában hány Isten van.
Ezekben a gyülekezetekben hisznek a Szentháromságban: Atya Isten, Fiú Isten vagyis Jézusban, és a Szent Lélek Isten személyében. Ez megáll az igazságban, Bibliára épült igazság!
Atya Isten- Fiú Isten- Szent Lélek, Ők a Szentháromság! Egy Isten van, három személyben.
És nincs más Isten!

Az Ó-testamentumban olvashatjuk, hogy Istennek a néppel olyan szövetsége volt, ami kimondta: 5 Mózes 28:15 „Ha pedig nem hallgatsz az Urnak a te Istenednek szavára…….„
-Megengedte Isten, hogy „Törést, törésért, szemet szemért, fogat fogért, amilyen sérelmet ő okozott, olyan ejtessék rajta” 3 Mózes 24:20

-Ellenben már az Új-testamentumban Jézus engedelmessége mást hozott el a mi számunkra. A bűnt eltörölte az Ő véráldozatával, mind annak, aki hisz Őbenne!
A címben feltett kérdésre tehát az alábbi választ adhatjuk: „Egy Isten van, három személyben”

62.kérdés: Mi az imádság?

1. Az imádság a hit beszélgetése Istennel. Az imádságban hálát adunk Istennek, jótéteményeiért, dicsérjük szeretetéért, és gyermeki egyszerűséggel tárjuk elő a kéréseinket. Joggal mondhatjuk, hogy az imádság a lélek lélegzetvétele.

Ez tehát egy hallatlanul nagy lehetőség, aminek kihasználásán múlik az ember életének áldása.

Zsolt.62:9,118:5,

Imádság nélkül nincs igazi keresztyénség. Isten igazi nagy emberei voltak az igazi imádkozók. Az imádság az egyike a leghatalmasabb erőknek a világon, de csak akkor van ereje, ha abban a hitben történik, hogy Isten meghallgatja, és ha a Szent Szelem vezeti azt.

2. Imádság mindenekelőtt az is, amikor a bűnbánó bűnös ember Jézus Krisztus nevében Istenhez fordul, és vétkei bocsánatát kéri. Lk. 15:18-19, 18:13,  23:42-43

63.Kérdés: Mit jelent Jézus Krisztus nevében imádkozni?

Jézus Krisztus nevében azt jelenti, hogy nem a magunk ereje és érdemei alapján fordulunk Istenhez, hanem Jézus Krisztus elvégzett váltságműve alapján, azzal az egyetlen reménységgel, hogy az Úr Jézusért meghallgatást nyerünk. Máté 7:7, 18:19-20, Márk 11:24, Jn.14: 13-14, 16:23-24, 26-27, Ef. 6:18, Jakab 1:6

 

„Jaj a megbotránkoztatónak” Lk.17:1

A napokban azon gondolkodtam, hogy Isten az embernek értelmet adott és ez nagyon is megkülönbözteti az állattól.
Természetesen már Pál Apostol is azt mondta, amit a következő Ige jól tükröz: „Mindent szabad nekem, de nem minden használ, mindent szabad nekem, de nem minden épít” 1 Kor. 10:23
Igen, de vajon az ember milyen szempontból vizsgálja meg, válogathatja ki, hogy mi a neki való, hasznos dolog? Természetesen Isten adott bölcsességet is némelyeknek, és ezek az emberek figyeljétek meg, hogy valóban tudnak úgy élni, ami mások szemében is dicséretes.
Vannak azonban nemtől, kortól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül olyan emberek, akik viselkedéseikkel megbotránkoztatják még a legtürelmesebb embert is.
Saját, és meghallgatva mások véleményét is azt állapíthatom meg, hogy a sok technikai rossz között, az okostelefon az, ami a legjobban rongálja a kapcsolatokat. Rosszabb, mint a tv, mert abban nem mindig van olyan film, ami leköt valakit, rosszabb a disconál, és sorolhatnám, ezeket a kínálatokat, amik elszórakoztatják az embereket.
Sajnos ez a fránya készülék nem válogat keresztyén és nem keresztyén ember között, mert akit lehet megfertőz. Természetesen ehhez az emberi döntésre van szükség, hisz mindenki maga dönti el, hogy megvásárolja a készüléket vagy sem. Maga dönti el, hogy van-e társra szüksége, akivel elbeszélget, megbeszélgeti a fontos dolgokat stb. vagy nem. Az egyik szülő mikor megtudta, hogy a kisfiú sorozatosan nem készült az iskolába, mert a délutánokat az okostelefonnal töltötte, az apa nem volt felháborodva, hanem tudomásul vette, sőt védő beszédjébe elmondta, hogy más gyereknek is van rossz jegye.  A legtöbb szülő az évzárón vesz tudomást róla, ha a gyereke megbukik.
Miután a személy megvásárolta az okos telefont attól kezdve rajta lesz, éjjel és nappal.  Nem lehet akadály, ha az utcán megy, ha a suliban van, láttam úgy vezetni az autót, hogy az illetőnek az ölében volt a telefon. Láttam Istentisztelet alatt, hogy a fiatalok a telefonjukkal voltak elfoglalva, Isten üzenete helyett.
Tudom az írás elolvasása után többen megítélnek a véleményem kimondása végett, de azt gondolom, hogy mindennek van határa!
Ezek a határok nincsenek betartva, és ennek következtében, ha a gyerek 2-3 jeggyel ront az iskolában, az utcán sétáló fiatalember neki megy a szembe jövő idős embernek, este kimerülésig csüngnek rajta, vele alusznak, és másnap kezdődik elölről, kinek mikor van ébresztő, mert az, aki éjfélig telefonon szórakozott, az másnap csak dél körül ébred fel. Minek dolgozni, vagy minek tanulni - mondta egy kisfiú- mikor 3 diplomával nem lehet elhelyezkedni.
Ha az idős szülőkhöz nagy ritkán látogatás céljából elmennek a gyerekeik, mindenki a telefont nyomja a fűnyíró helyett.   

Hogyan öltük ki a kapcsolatokat? Senkinek nincs szüksége a másikra? Hol vannak a kedves ismerősök, akikkel milyen jó is volt néhány mondatot váltani! A családi összejövetelek, amik telefon nélkül zajlottak le! A férj és feleség hétvégi sétája, és hol van a gyermekkel való beszélgetés??
Nincs! Nem kellenek az emberi kapcsolatok, mert helyette ott van a sátán eszköze, amit még a keresztyének is használnak!
És most megkérdezem, ha a közvetlen embertársainkra - családtagjainkra nincs idő, akkor hogyan lenne Istenre? Ha nem vesz a szülő annyi fáradságot, hogy megnézze az ellenőrzőt, mert nincs ideje, de ott van a telefon a kezében, akkor miről beszélünk?
Keresztyén Testvéreim! ismeritek azt az Igét: Ne szeressétek a világot, se azokat amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.” Ugye megértitek, hogy az Úr nem telefont akar a kezedben látni, hanem azt akarja, hogy tegyél bizonyságot az életeddel másoknak, és dicsérd az ő nevét!
A másik Ige azt mondja: „ Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól”János 17:15
De hogyan lehet így megmaradni a világban hívőként, ha a sátán eszközét nyomjuk éjjel és nappal, félre téve minden mást. Pedig amit Isten elé teszünk, bálvány az!
Nézzük meg az életünket, milyen sátán eszköze veszi el tőlünk az időt, amit Isten bűnnek tart! Legyen hát időtök Keresztyén testvéreim a másikra, családra, és főleg Istenre!

A Bibliában olvashattunk arról, hogy az utolsó időkben, lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárok…
Ez jutott eszembe a minap, mikor az egyik kórház folyosóján várakoztunk a férjemmel.  Az ajtón bejött egy 65 és két 30-40 év körüli férfi, akiken fekete ing és póló volt. Az öltözetükből nem tudtam megállapítani, hogy kik lehetnek, gondoltam sírásók, vagy biztonsági őrök? A nadrágjuk és cipőjük viszont nem ezt árulta el.
Miután leültek mellénk, és elkezdtek az átlagostól hangosabban beszélgetni, jobban rájuk figyeltem. Hamarosan kiderült, hogy az elhunyt asszony férje, veje és fia volt, akik a kórházból a halotti papírokat, és a nő személyes tárgyait vitték el. Azonban ez a várakozás sok időbe tellett, és bőven volt idő odafigyelés nélkül is hallani a párbeszédjüket.
Megdöbbenve hallgattam, hogy az előző nap elhunyt (feleség, anya, anyós) családjai milyen hétköznapi módon viselkedtek. Mindenről volt szó, csak éppen nem sajnálkozott senki a szeretett halotton. Tudom, ez másképp van keresztyéneknél, akik biztosak abban, hogy az Úrhoz költözött az elhunyt, de valószínű ez nem keresztyén család.
Az idős férfi, teljes hangerővel azt mondta a másik kettőnek: Azt gondoltam, hogy 1 óra alatt, 2-3-an megkapáljuk a kertet, mert elég gyomos. Erre a vő megszólalt: „Betonoztassa le, és akkor nem kell kapálni…..!”- Az öreg elcsendesedett. –Aztán jön hozzánk ebédre, Gyöngyi főzi a húslevest – szólalt meg újra, de az öreg a fejét megrázta, hogy nem megyen. – Miért nem ?-kérdezte mosolygósan a vő. - Mert nem. - volt a válasz.
Majd a fia kezdett el beszélni, elsorolta a hiteleit, és egy összegben kimondta, hogy neki 5 millió Ft adóssága van. Ő valahogy másabb volt a sógorától, mert nem nevetgélt és rajta látszott, hogy az apjával együtt paraszt emberek.
A vő megkérdezte: Hol van a gyűrűje? – a sógora azt válaszolta: Az ujján volt -  és fogta szorította a nejlon szatyrot és a kispárnát.
Furcsa gondolatok kavarogtak bennem a helyzetet illetően.
Miközben így gondolkodtam, ők a temetési díjat vitatták meg, hogy mi a jogos, mi nem és gúnyos megjegyzéseket fűztek hozzá.
Végtelen fárasztóak voltak, és alig vártam már, hogy valamelyikünk megszabaduljon a másiktól.
Majd a vő, aki látszott, hogy csak bele pottyant ebbe a családba, ismét megszólalt: Aztán, ha előjön a doktornő, nehogy goromba legyen! Vigyázzon a szájára, mert itt nem beszélhet semmit! És a kezével lakatot mutatott a száján. A másik két férfi hallgatott, én gondolkodtam, mégpedig azon, hogy ez az egyetlen vő, hogy ki fogja a vagyonukból forgatni ezt a családot. Hisz neki van irányításhoz ereje.
Elgondoltam, hogyan lesznek a megmaradt kis terítők, nippek, egyéb tárgyak a szemétre dobálva, mert egy kézmozdulattal ő meghatározza nekik.  Csak a le nem betonozott hektár földre tart igényt, amit pénzzé tehet.
Szégyelltem, hogy a fejemben ilyen gondolatok fordultak meg, és már nagyon  el akartam menni  onnan.
Egyszer csak előjött a Felvételi osztály vezetője, és a vő bement (mert az intézkedett). Néhány perc múlva kijött, és elvonult a hangos család, de a rossz emlékeket itt hagyták nekem.

Egy nap telt el az esemény óta, de most is olyan szomorúan gondolok a fekete inges, pólós férfiakra, akik csak a más szemeinek gyászoltak, de szívükben nem volt sajnálat az elvesztett anya, anyós, feleség után.
Feltettem egy kérdést magamnak: Vajon ez az asszony hogyan viselkedne, ha ő fia, férje, vagy a veje feküdne halva? Vajon ő is csak a ruhájával gyászolna, és nem a szívével?
Ismerve, a nők nagy többsége tele van szeretettel, gondoskodással, odaadással, önfeláldozással, bizonyos vagyok benne, hogy csendesen a szívében elszomorodva, emlékezne meg az elhunytról.
Szégyenletes, hogy az emberiség idejutott, hogy nincs benne szeretet, érzéketlen még saját családja iránt is.
Mit szól ehhez Isten?



Ha valaki megtér, az nem sokára egy harcban találja magát.  Ez egy belső harc, ugyanis a lélek, amit kapott, harcol a testtel. Soha nem azt akarjuk cselekedni, amit a lélek akar. Ezek területek, ahol harc folyik. A lelki ember azt akarja, hogy Istennel éljünk, a test a kívánságokat hajszolja. A régi az újat meg akarja ölni, de aki megismerte az újat, az továbbra is azt akarja.

Mi az, amit beengedünk a fejünkbe? Van egy férfi ideálunk, ez pedig Jézus! Olyanok akarunk lenni, mint Ő!
A gondolataink formálni akarnak bennünket, amit beengedünk a fejünkbe, azok átformálnak minket. Mindenkit formál az, amit lát, és hall.
De nekünk olyanná kell válni, mint Jézus! Ami a fejünkben van, az látszani fog kifelé is, mert a gondolataink átformálnak minket.
A világ azt mondja, hogy szabadok azt gondolni, amit akarnak, mi keresztyének pedig szabadok azt gondolni, amit Isten!
Sokszor azt mondjuk, hogy áldjál meg Istenem, és közben tele vagyunk keserűséggel, haraggal, gyűlölködéssel.
A Máté 22:37 „Nagy parancsolat: Jézus pedig mondta néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes elmédből” Tehát dicsőítem az Urat, a gondolataimban is.
Vigyázz, mit raksz a fejedbe! Pál tanít erről: Fillipi 4:8 „Továbbá  Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok!
Miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is éntőlem, azokat cselekedjétek és a békesség Istene veletek lesz!”
Mi lesz a leltárban?
1, Igazság: A sátán hazugságokat akar belénk pumpálni, felbontani az egységet, hogy minél nagyobb baj legyen.
Mi az igaz rólunk? Az, hogy jön a sátán és azt mondja: „Nem vagyok elég jó”
Mi az igazság? I Péter lev.2:9 „ Ti pedig választott nemzettség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hírdessétek. Annak a hatalmas dolgait, aki a sötétségből, az Ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” Ez lesz a leltárban!
A sátán egymással szemben is hazugságot csepegtet, azt keresi, hogy melyik kapcsolatba menjen bele. Ha mi nem beszéljük meg a bajt egymással, akkor ő belemegy.

Az üzleti életben tisztességtelen dolgok folynak, ha valaki beszél a másikkal, az első 3 percben felméri, hogy számára alkalmas-e az ember, ha nem akkor elküldi. Ne engedjük, hogy az életünkben tisztességtelen dolgok kerüljenek be!
Pletyka: Ha valakiről negatív dolgokat beszélnek, miközben a személy nincsen ott. (Ne mond! Nem akarom hallani!)
És ami igazságos, csak az marad a fejünkben.
Viszont az ördögnek azzal van a feje mindig tele, hogyan verjen át valakit. A világi emberek is így élnek!
I Korintus 6:9- „Avagy nem tudjátok é, hogy az igazságtalanok, nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek, se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők.
Se lopók, se telhetetlenek, se részegek, se szidalmazók, se ragadozók, nem örökölhetik Isten országát.
Ilyenek voltatok némelyek, de megmosattattok, de megszenteltettettek, de megigazítottattok, az Úr Jézusnak nevében, a mi Istenünk Lelke által.”
Régen ilyenek voltunk, ne legyünk olyanok, mint akik a pokolba mennek!
Pl. pici hazugsággal is bűnbe lehet kerülni: Volt egy szolgáló testvér, aki Bp-re szeretett volna családjával költözni, és olyan szépen ment minden. A  régi házukat már ki is akarták venni albérletbe, vagy el is tudták volna adni, és már ki is néztek egy szép lakást. Azonban volt egy akadály, mégpedig az, hogy olyan hitel volt a lakáson, hogy nem volt szabad kiadni pénzért.
A sátán megpróbálta meggyőzni, hogy más is így teszi, meg hogy nem veszi azt senki észre, stb. de egy döntést hozott, amivel leállította ezt a fajta csábítást, és így tiszta maradt.
Hisz ha pici dolgokban nem tudunk tiszták maradni, akkor hogyan lehetne nagy dolgokat ránk bízni?
Mindenkor a Szent Lélek vezet bennünket, hogy mit lehet, és mit nem.
Van, aki iszik, és nem érdekli, hogy keresztyénként megteszi, míg van, aki egy keveset elfogyaszt, és megszólal nála a lelkiismeret.
Amivel átitatódol olyanná válsz!
pl: Volt, hogy kemény rockot hallgattam, - mondta el egy keresztyén fiatal - és azt gondoltam, hogy kiszűröm, ami nem nekem való. De sajnos nem sikerült, mert olyan hatással volt rám, hogy nagy bűnbánattal mentem az Úrhoz bocsánatért. Tehát, ki mivel itatódik át, olyanná válik.
A 2 Korintus 11:3 „Félek azonban, hogy miképpen a kígyó megcsalta Évát, akképpen a ti gondolataitok megrontatnak, és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől”
Mert, ha rosszat töltök bele, abból jó nem lehet!
Kol.1:21 „Titeket is, kik hajdan elidegenűltek, és ellenségek valának gonosz cselekedetekben gyönyörködő értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett.”
Ef.4:11 „Ezt mondom annak okáért,és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak, az ő elméjüknek hiábavalóságában.”
Változzunk el, az elménk szerint!

A bűnbe nem lehet bele esni, abba bele sétálunk tudatosan…Ez egy folyamat, mi jár a fejemben?????
Soha ne töltsük meg rossz töltelékkel!

Ef.4:24 „És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségbe”
Ha szeretnéd a fejed kimosni minden szennytől, akkor Isten Igéje az, ami kimossa. Isten azt akarja, hogy megváltozzunk, és jó dolgok legyenek a leltárban. Olvassátok a Bibliát! Ki Fogja mosni az Ige, azokat a gondolatokat, amit te bele töltöttél.
2 Kor. 10:3 „Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk” Rabul ejtem minden rossz gondolatomat. Ezt viszont csak az Igével tudom megtenni. Isten Igéje át fog mosni!
Józsué 1:7 „Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, amelyet Mózes az én szolgám, szabott elődbe, attól se jobbra se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, amiben jársz”
Zsolt.1:3 „és olyan lesz, mint az ideje korán ültetett fa, amely ideje korán megadja a gyümölcsét, és levele nem hervad el, és minden munkájában jó szerencsés lészen”
Fillipi 4:9  Miket tanultatok is, el is fogadtatok is, és hallottatok is én tőlem, azokat cselekedjétek, és a békesség Istene veletek lesz”

Isten azt akarja, hogy jó dolgokat cselekedjünk, és ne tömködjük tele a fejünket tisztességtelenséggel. Isten azt akarja, hogy megváltozzunk, és a jó dolgok legyenek leltárban. Ez az Ő akarata!
Az erősebb formál minket. Van egy férfi ideálunk, Ő egy erős egyéniség. Ha ezt töltöm a fejembe, az át fog formálni.

Június 29. Vasárnap  



Golgota gyülekezet Budapest
2014.06.23. 18ó hétfő
Üdvbizonyság: I János 3:19-24  szolgáló: Molnár Sándor

Isten nem akarja, hogy bárkinek hamis információja legyen az üdvösségéről. Sokan azt gondolják, hogy a vallásosságuk miatt kerülnek a Mennybe. Eljárnak vasárnaponként a gyülekezetbe, és megnyugosznak hogy jó keresztyének.
A János első levele egy tesztet ad a kezedbe magadról, hogy leleplezze az önbecsapást, és ezáltal megtudod, hogy újjászülettél-e?
Isten azt akarja, hogy ha te újjászülettél, akkor tudjál róla, és legyél nyugodt, és boldog, mert az azzal járó jutalom is a tiéd.
A sátán azt akarja a szívedbe ültetni, hogy nem születtél újjá, és ez elszomorít téged. Ha újjászületett keresztyén vagy, és mégse vagy bizonyos benne, akkor milyen szomorú életet élsz? Sokan pedig így élnek, de nem beszélnek róla.
A szomorú az, hogy nem tanítják az Egyházak! A Katolikus egyház például azt mondja: „aki meg van bizonyosodva az üdvösségéről azt ki  kell zárni az egyházból.”
Nem engedik meg, hogy az emberek biztosak legyenek, hogy Jézus üdvösséget szerzett az embereknek.
Lehet, hogy azért: 1. Manipuláció: Vigyáz arra, hogy ha a hívek biztosak az üdvösségükben, akkor nem a pápának, hanem Jézus Krisztusnak adnának minden dicsősséget.
2. Nem hisznek sokan a kegyelem erejében!
Aki azt mondja, én már újjászülettem, és biztos vagyok, hogy a Mennybe kerülök, én már mindegy hogyan élek. Az ilyen biztos, hogy nem született újjá! Hisz az újjászületett ember igyekszik Isten elvárásainak megfelelni. AKI ÚJJÁ SZÜLETETT, AZ NEM BÁRMIT TESZ, HANEM TETSZENI AKAR ISTENNEK!

Az, hogy kegyelemből van Isten ajándéka, az üdvösségünk, ez nem függ semmitől, mert ez Isten ajándéka.
Négyféle keresztyén van: 1.Van, aki nem született újjá, de nem tudja magáról. 2.Van,aki nem született újjá, de azt hiszi magáról. 3.Van, aki újjászületett, és tudja is magáról. 4. Van, aki újjászületett, és nem tudja magáról.
De Isten azt akarja, hogy tudjál róla, ha újjászülettél, hogy tud meg mi vár rád.

19. vers.: Lehet-e tudni: Igen lehet tudni, ha valaki újjászületett. Nem érezni, remélni, hanem tudni!
HONNAN LEHET MEGTUDNI, HOGY ÚJJÁSZÜLETTÉL? Ha valakit Isten újjá szült, annak az életében megindul egy változás. Érzékeny lesz a bűnre, komolyan veszi Isten szavát, életében megjelenik a szeretet.
Az, ami egy újjászületett emberben elindul, azt lehet megtapasztalni benne. Bárki elbukhat, de feláll, és Isten segítségével megy tovább.
Az viszont, aki benne van a bűnbe tovább is, az nem született újjá!
TEHÁT MEG LEHET TUDNI, HOGY ÚJJÁSZÜLETTÜNK!
20-as vers: Az Ige azt mondja, hogy ne a pillanatnyi állapotodat vizsgáld, hanem nézd meg mit csinált Isten az életedben! Mit engedtél, hogy elvégezzen az életedben, objektíven nézd.
Mikor Péter megtagadta az Úr Jézust, és mikor találkozott vele, Pétert vádolta szíve, és felhozta benne a bűneit. Jézus azonban azt kérdezte: Szeretsz-e engem Péter? És Péter azt mondta: Persze, hogy szeretlek téged. És mikor 3-szorra is megkérdezte Jézus, hogy szereti-e, Péter még inkább érezte a bűnének a súlyát, és azt mondta:….te mindent tudsz…….! Igen, bár szívünk nagyon sokszor elítél, de Isten szeret.

21. vers: abban a helyes meggyőződésben vagyunk, hogy üdvbizonyosságunk van.
Mit teszünk mi ezért? Engedelmesek vagyunk Istennek. Szinkronban van Istennel a gondolkodásunk, és ezért van, hogy azt mondja a János 13-ban „ Mindazt amit kértek megkapjátok.”

24. vers. Mert aki megtartja az Ő parancsolatát, az Őbenne van, és Jézus is benne.
Milyen csodálatos az, hogy közösségünk van azzal a Krisztussal, aki az életét adta értünk és a lelke bennünk van. Olyan közelségben, amilyen közel csak lehetséges!
AKI ÚJJÁSZÜLETETT, AZ TUDJA, HOGY ÚDVÖSSÉGE VAN, AZ ISTEN EZT AKARJA!!!

Az újjászületés, mint mondtuk az tudható. Tudnunk kell, hogy mi vár ránk a halálunk pillanatában, milyen öröm, milyen biztonság!
Isten azt akarja, hogy tudjunk mindenről! Tudnunk kell, hogy Ő bennünk van, és mi benne vagyunk.
Jézus megbocsátotta a bűneinket, és kegyelem által üdvösséged van.
Mindig tudd, hogy kihez tartozol, és mivel tartozol érte neki!

Legtöbb lelki bajnak ez az oka, hogy az ember nem tudja az igazságot!!! Mert ha tudná, az egy biztonságot adna neki.

Nyolcvan éves öreg nénike szomorúan üldögélt a gyülekezetben, a pásztor észrevette, odament hozzá és azt kérdezte:
-Csak nincs valami baj, hogy olyan szomorú a testvérnő?
A néni így válaszolt: Nem olyan jól érzem magam, és attól félek, hogy meghalok. – Mire a pásztor bölcsességgel ezt mondta:
- Attól nem kell félni, hisz az Úr Jézushoz fog kerülni úgyis, és az meg nagyon jó dolog. - A néni tovább aggodalmaskodott: 
- Csak attól félek, hogy nem voltam elég jó, és nem kerülök a Mennybe. - A pásztor meggyőzően így válaszolt:
- Te nem is tudtál volna soha olyan jó lenni, hogy a Mennybe kerülj, hanem az Isten olyan jó! És az Ő kegyelme által kerülsz oda! A néni a pásztorra mosolygott, és megsimította a kabátját.

More Articles ...

  1. Mi a halál?
  2. Szegény nagynéném!
  3. Mindenkinek igyekszünk megfelelni
  4. Más fájáról szedni a gyümölcsöt
  5. A Szent Szellem kitöltetett a földre
Page 39 of 89